Bacsa György, a Mol Magyarország stratégiai ügyvezető igazgatója elmondta: az új üzemben éves szinten több mint 7 millió köbméter biometánt állítanak elő, amely mintegy 8500 háztartás éves gázigényének felel meg.
Az új egység a 2011 óta működő biogázüzemben termelt biogázt speciális eljárással tisztítja meg a szén-dioxidtól, az így előálló biometán közvetlenül betáplálható a gázhálózatba – tette hozzá.
Az egységben jelenleg a tesztfázis zajlik, de még októberben elkezdődik a tényleges termelés, ezzel a szarvasi lesz a Mol-csoport első, Magyarország harmadik biometánt előállító üzeme.
Bacsa György mérföldkőnek nevezte az eseményt, aláhúzva, hogy a beruházás kézzel fogható eredménye a fenntarthatósági céloknak, továbbá az energetika és az agrárium együttműködésének.
Hozzátette, a biometánt CNG vagy LNG formájában közlekedési célokra is lehetne használni, de ehhez még kutatás-fejlesztésre lenne szükség, amelyhez partnereket keresnek.
Bacsa György elmondta, a Mol több hasonló beruházást tervez Szlovákiában, Horvátországban és több kelet-közép-európai országban, ezek zöldmezős és – a szarvasihoz hasonló – barnamezős beruházások lesznek.
Megjegyezte, a Mol-csoport mintegy egy hónapja adott át a Csongrád megyei Algyőn egy napelemparkot és a hozzá kapcsolódó akkumulátoros tárolót, amivel szintén a zöld-, megújuló energiatermelést bővítette.
Horváth Ádám, a Mol-csoport Downstream új és fenntartható üzletágak igazgatója kifejtette, a Békés megyei Szarvason 2011 óta működő biogázüzemet 2023-ban vásárolta meg a Mol. Az üzem mintegy 40 ezer tonna, a térség hús- és élelmiszertermeléséből származó szerves hulladékot, 50 ezer tonna trágyát és 20 ezer tonna mezőgazdasági szubsztrátot dolgoz fel, amiből évi 12 millió köbméter nyers biogázt állít elő.
Jelenleg a biogázt gázmotorokban hasznosítják: évente közel 24 gigawattóra zöldáramot és kapcsolt hőenergiát állítanak elő; ipari gőzt és meleg energiát például a közeli, pulykafeldolgozással foglalkozó Gallicoop Zrt.-nek adnak el. Melléktermékként olyan úgynevezett fermenté keletkezik, amelyet a közeli földekre visszajuttatva a műtrágyafelhasználást csökkentik.
Gombár Dávid (Tisza Párt), a térség országgyűlési képviselője, az Országgyűlés Gazdasági és energetikai bizottságának tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a beruházás a helyi, vidéki gazdaságot erősíti, munkahelyek megtartását segíti, emellett zöld fejlesztés és hozzájárul Magyarország energiaellátásának diverzifikálásához.
Az üzembejárás során az MTI megtudta, hogy a biogázüzembe a szomszédos sertéstelepről trágya, a közeli Szarvasi Mozzarella Kft.-től tejsavó, a környező földekről egyebek mellett kukoricaszár érkezik; a legmesszebbről, mintegy 150 kilométerről pedig nagy energiatartalmú kukoricaszirup érkezik alapanyagként. Összesen csaknem húszféle alapanyagot használnak fel az üzemben.
Naponta 300 tonna szilárd és folyékony alapanyagot használnak fel megfelelő elegyben, az alapanyagok négy darab 2000 és három darab 3700 köbméteres tárolóban 40-50 nap alatt, 40 Celsius-fokon biogázzá bomlanak, amelyet még tisztítani kell különböző szerves vegyületektől és kéntől.
A szarvasi üzemben jelenleg húszan dolgoznak. Magyarországon mintegy 50 biogázüzem működik; biometánt a kaposvári cukorgyár és a dunaföldvári Pannonia Bio gyárt, mindkettő saját alapanyagot dolgoz fel.
