Infostart.hu
eur:
361.95
usd:
310.55
bux:
150755.02
2026. augusztus 27. csütörtök Gáspár
business woman tries to stop the time
Nyitókép: fcscafeine/Getty Images

Új hírek érkeztek az óraátállításról, nem mindenki fog örülni

Megszűnt, ám mégis velünk marad. Újabb fejezet az óraátállítási szélmalomharcban.

Éveken át húzódó bizonytalanság és a megszüntetésre vonatkozó javaslat tavalyi visszavonása után az Európai Bizottság 2031-ig közzétette az óraátállítások hivatalos dátumait. Bár az uniós menetrend elkészült, egy esetleges új jogszabály még véget vethet az évi kétszeri váltásnak.

Évekig napirenden volt az őszi és a tavaszi óraátállítás eltörlése, ám a tagállamok hosszú időn át nem tudtak megegyezni abban, hogy a téli vagy a nyári időszámítást tegyék-e véglegessé.

Emiatt az Európai Bizottság 2025 tavaszán visszavonta a megszüntetésről szóló javaslatát, most pedig egészen 2031-ig rögzítette az átállítások pontos napjait – írja a Pénzcentrum.

A jelenlegi uniós szabályozás értelmében a nyári időszámítás továbbra is március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapján ér véget. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy tavasszal hajnali 2-ről 3 órára, ősszel pedig 3-ról 2 órára tekerjük a mutatókat.

Idén ősszel október 25-én térünk át a téli időszámításra,

a rákövetkező években pedig a hivatalos menetrend szerint az alábbi dátumokkal kell számolni:

  • 2027-ben március 28-án és október 31-én,
  • 2028-ban március 26-án és október 29-én,
  • 2029-ben március 25-én és október 28-án,
  • 2030-ban március 31-én és október 27-én,
  • 2031-ben pedig március 30-án és október 26-án esedékes az óraátállítás.

A lista közzététele a hatályos jogszabályokon alapul, vagyis nem garantálja azt, hogy 2031-ig biztosan érvényben marad az óraátállítás. Ha időközben megszületik egy új uniós megállapodás, a rendszer korábban is kivezethető.

Címlapról ajánljuk
Eltűnt a tőzsdéről a növekedés, máshol zajlik az új forradalom

Eltűnt a tőzsdéről a növekedés, máshol zajlik az új forradalom

Egyre kevesebb vállalat választja a tőzsdei jelenlétet – de vajon tényleg a túlszabályozás tehet róla? A helyzet az, hogy a tőzsdék ma már nem a növekedés elsődleges motorjai: ezt a szerepet egy több mint 10 ezer milliárd dolláros, radar alatt működő magántőkepiac vette át. Míg a tőzsdén a régi gazdaság cégei dominálnak, az innováció és a mesterséges intelligencia robbanása nagyrészt zárt ajtók mögött, magánkézben történik. Téves diagnózisra épülő dereguláció helyett ideje szembenézni a tőkepiacok valós átalakulásával.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×