Infostart.hu
eur:
365.41
usd:
318.33
bux:
154181.95
2026. szeptember 16. szerda Edit
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter sajtótájékoztatót tart a washingtoni védelmi minisztériumban, a Pentagonban 2025. június 22-én, miután az amerikai haderő légitámadást hajtott végre urándúsító létesítmények ellen Iránban.
Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon

22 milliárd dollárt költöttek csak lőszerre az amerikaiak öt hónap alatt – de kifogy a készlet

Az iráni háború lőszerhiányhoz és utánpótlási fennakadásokhoz vezetett az amerikai fegyveres erőknél – ez áll a Pentagont felügyelő, független intézmény jelentésében. Az anyag megállapításai ellentmondanak Donald Trump elnök állításának, hogy gyakorlatilag korlátlan a lőszerutánpótlás.

A Pentagon úgynevezett főfelügyelőjének a Kongresszushoz benyújtott jelentése szerint kezdenek kimerülni az amerikai hadsereg stratégiai lőszerkészletei Irán elleni háború miatt. A dokumentum szerint a hat hónapja tartó háború nemcsak rendkívül drága, hanem az amerikai hadiipar utánpótlási képességeit is komoly feladat elé állítja.

A felügyelőszerv jelentésében az áll, hogy

az Epic Fury, az Eposzi harag hadművelet finanszírozása február vége és június vége között már 33,4 milliárd dollárt emésztett fel. (Ez a Magyarországnak 2008-ban megítélt IMF-hitel több, mint kétszerese).

A több, mint 33 milliárd dolláros háborús kiadásból 22,3 milliárdot kizárólag lőszerre költöttek. A jelentés szerint a rendkívül nagy lőszerfelhasználás miatt egyes stratégiai készletek a szükséges szint alá csökkentek, miközben a hadiiparban szűk keresztmetszetek alakultak ki, amelyek megnehezítik a készletek gyors feltöltését.

Arról, hogy a lőszerellátás készletproblémáihoz vezethet a háború, az amerikai a sajtó már az iráni offenzíva első hónapjaiban elkezdett cikkezni. Március 9-én a Washington Post arról írt, hogy a mostani jelentés által említett, felhasznált lőszer negyedét, azaz 5,6 milliárd dollár értékű hadianyagot már ellőttek. Néhány héttel később a New York Times említette, hogy Dél-Koreából visznek át csúcstechnológiás rakétákat a Közel-Keletre. A washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Kutatások Intézete (CSIS) volt az, amely március elején már azt állította, hogy készletprobléma alakult ki.

A háború az amerikai légierőnek is komoly veszteségeket okozott. A jelentés szerint négy F–15-ös vadászgép megsemmisült, egy F–35-ös megsérült, hét KC–135-ös légi utántöltő repülőgépben pedig károk keletkeztek. Emellett akár harminc MQ–9 Reaper drónt is elveszíthetett az Egyesült Államok.

A most kiadott anyag azért is figyelemre méltó, mert Donald Trump az elmúlt hónapokban többször elutasította az amerikai fegyverkészletek kimerülésével kapcsolatos aggodalmakat. Néhány hete még azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak gyakorlatilag korlátlan mennyiségű lőszere van. Hétfőn pedig ismét arról írt közösségi oldalán, hogy Amerika minden korábbinál több csúcstechnológiájú fegyvert gyárt.

Közben amerikai sajtóértesülések szerint a hiány már a háborús stratégia alakítására is hatással lehet. Különösen a nagy hatótávolságú irányított rakétákból és a légvédelmi elfogórakétákból fogyott jelentős mennyiség. A CNN korábban arról számolt be, hogy

az Egyesült Államok a THAAD rakétavédelmi rendszer elfogórakétáinak készletéből csaknem nyolcvan százalékot felhasznált.

Az anyag továbbá megemlíti: az iráni támadások több száz épületben és egyéb létesítményben okoztak károkat a Közel-Keleten található amerikai támaszpontokon. Ezek helyreállításának költségét azonban egyelőre nem számolták bele a most közzétett háborús kiadásokba

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.09.17. csütörtök, 18:00
Tanács Zoltán
tudományos és technológiai miniszter
Itt az év egyik legfontosabb kamatdöntése - Mutatjuk a tőzsdei reakciókat!

Itt az év egyik legfontosabb kamatdöntése - Mutatjuk a tőzsdei reakciókat!

Az elmúlt két nap nyomott hangulatát követően ma látszott némi fellélegzés az európai tőzsdéken, ez alól a magyar piac sem volt kivétel. Alapvetően az iráni háború nyomán kibontakozó energiaválság potenciális reálgazdasági hatásai és az AI-fejlesztések esetleges lassításával kapcsolatos félelmek uralják a piacokat, de ma nem érkeztek olyan hírek, amelyek tovább rontottak volna az eddig ismert összképen. Ma este elérkezett az év egyik legfontosabb piaci eseménye, kamatdöntő ülést tartott ugyanis a Federal Reserve: az amerikai jegybank 25 bázisponttal megemelte az irányadó kamatot, illetve jelezték, hogy további emelés is következhet. A tőzsdék némi hezitálás után lefelé vették az irányt, az aranyat is elkezdték adni. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztáció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×