Szerencsére a tuberkulózis (TBC) klasszikus formája, a fertőző Mycobacterium tuberculosis okozta betegség csak nagyon alacsony számban mutatható ki Magyarországon, de azért mindig vannak rizikócsoportok, akik számára ez veszélyes lehet. Ám közben nagy mennyiségben kezdenek megjelenni az úgynevezett nem tuberkulotikus mikobaktériumok, röviden NTM-ek – emelte ki az InfoRádió Aréna című műsorában Müller Veronika, az MTA doktora, egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika igazgatója.

„A mikobaktériumok rendkívül sokfélék, közülük a Mycobacterium tuberculosis okozza a klasszikus TBC-t, de vannak mindenféle egyéb alcsoportjai, amelyek mindenfelé megtalálhatók a vízben, a földben, itt vannak a környezetünkben. Egészséges immunrendszerű embert nem betegítenek meg, viszont akinek a tüdőhörgőiben strukturális eltérések vannak, vagy akinek valami miatt az immunrendszere nagyon gyenge, annál beköltözhetnek a tüdőbe. A betegség megjelenése nagyon sokban hasonlít ahhoz, amit a klasszikus TBC kapcsán megtanultunk. És ez bárkit utolérhet, egészen fiatal embereket, asztmásokat, akiknek van esetleg egy kis hörgőtágulata, különféle fibrózisban szenvedőket, de akár még ritkán onkológiai betegeknél is előfordulhat” – sorolta.

A betegség veszélyével kapcsolatban elmondta: ezek a változatok nem fertőzőek, de annak, aki megbetegedett, nagyon sok problémát okoznak és rengeteg tünetet. És

az ilyen betegségek aránya növekszik, nemcsak Magyarországon, hanem a világban is.

A csecsemőkori BCG-oltást részben a TBC elleni védelem miatt adják be. Müller Veronika ezzel kapcsolatban annyit mondott, hogy sokat lehetne beszélni arról, ilyen alacsony TBC-incidencia mellett érdemes-e oltani, de az mindenesetre biztos, hogy „ha kevés van az országban, akkor kevés lesz”.

Elmondta azt is, hogy mindig fel-felbukkan egy-egy fertőző tuberkulózisos eset, és általában csoportosulások történnek, vagyis elkapják egymástól az emberek, akik sok időt töltenek együtt, egy légtérben. Akár családok is betegek tudnak így lenni. Főleg, mert a betegség nem „azonnali”, kis idő eltelte alatt fejlődik ki maga a fertőzés. Az pedig, hogy hogyan zajlik le a betegség, nagyban függ a beteg immunrendszerétől – tette hozzá a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika igazgatója.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kocsonya Zoltán készítette; a teljes Aréna megnézhető és meghallgatható alább: