Hétfő délelőtt, még a parlamenti vita újabb szakasza előtt tartott kerekasztal-beszélgetést a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a címe: „Alkotmányosság a küzdőtéren – a Tisza-kormány Alaptörvény-módosítási elképzeléseinek jogi értékelése”. A beszélgetésen részt vett Stumpf István, Széchenyi-díjas egyetemi tanár, alkotmányjogász, politológus, illetve Koltay András egyetemi tanár, az NMHH volt elnöke.
A beszélgetés gerincét a Tisza által benyújtott 17. alkotmánymódosítási csomag adta, amely hatályba lépésével megszünteti Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátumát, 12 évben maximalizálja a képviselők mandátumi idejét, elindítja a Nemzeti Vagyonvédelmi és -visszaszerzési Hivatalt vagy éppen különböző jogokat ad vissza az Alkotmánybíróságnak – miközben Polt Péter és több alkotmánybíra mandátumát is megszünteti a 70 éves korhatárszabály bevezetésével – tudósított az Index.
A 30 éves egyesület elnöke, Győri Enikő Sólyom László volt köztársasági elnököt idézve kijelentete: „A jogállamot nem lehet a jogállam ellenében megvalósítani”, majd arról beszélt, hogy egy módosításnak koherens módon kellene beilleszkednie az alkotmányba, tehát nem teremthetne belső ellentétet. Kérdései pedig arra irányultak, hogy a fentebb említett módosítások vajon beilleszthetők-e az európai normatívákba.
Stumpf István szerint a kétharmad sem tehet meg mindent, „nem lehet akármit beírni az alkotmányba”, hiszen ha olyasmit írnának bele, ami szétfeszíti az alkotmány koherenciáját, akkor az a káosz felé terelheti az országot. Úgy látja, hogy a személyre szabott módosítással efelé tendál a Tisza, mivel erodálja a köztársasági elnök tisztségét, ráadásul kampányretorikát folytatnak „jogi köntösben” és „puccsszerűen” távolítják el Sulyok Tamást. Alkotmányos keretek között kellene ezt tennie a kormánypártnak. Emellett a visszaható módosításokat (a 70 éves felső korhatár és a 12 éves mandátumkorlát) is aggályosnak tartja.
Ugyanígy látja Koltay András is, ám szerinte Sólyom korábbi szavai a formális jogállamiságról, nem a tartalmiról szóltak. Utóbbival már sokkal nehezebb dolga van annak, aki ezt be akarná azonosítani – ebből adódott a konfliktus az EU és Magyarország között is évekig. De a formális szempontokra a Fidesz mindig ügyelt – „egy-két kivétellel, amelyek veszélyes precedenst teremtettek”, ilyen volt a Legfelsőbb Bíróság megszüntetése például –, viszont most úgy tűnik, hogy már ezek a formális szempontok sem fognak érvényesülni a jövőben. Szerinte ha a köztársasági elnök leváltásra kerül, akkor már az Alaptörvényre sem lesz szükség, hiszen onnantól jogszabályokkal bármi elérhető.
A képviselők mandátumkorlátozásáról Stumpf úgy véli, hogy „nem állna meg Strasburgban”, de kiemelte, hogy az a stílus, amivel a Tisza – és főleg Magyar Péter – a Parlamentben él, szintén eléggé aggályos.
Koltay szerint a nyilvánosság szerepe teljesen átalakult, véleménye szerint a mandátumkorlátozás csak politikai marketing, ráadásul „súlyosan jogállamellenes”. Ez csak a korábbi 16 évben regnáló hatalom megsemmisítéséről szól, ráadásul ha új alkotmány lesz, az is „egy politikai erő Alkotmánya lesz, így teljesen alkalmatlan, hogy évtizedekig fennmaradjon”.
Stumpf még azt is mondta, hogy ezek az intézkedések közigazgatási zavart fognak okozni a mindennapokban, hiszen „mindenkit elzavarnak azonnali hatállyal, mert nem tetszik a pofája”, de nem lesznek emberek, akik tovább vinnék a dolgokat.
„Ezzel a hozzáállással be fogják dönteni az országot” – fogalmazott.
Koltay András arról a gondolatról, hogy a „jogállam helyreállítása érdekében szükséges valami”, az Index összefoglalója szerint azt mondta: ki mondja meg, hogy mi szükséges? Eddig egyetlen kapaszkodó volt, a formális jogállamisági szempontok. Viszont ha már ez sem lesz, akkor a jogállamiság és az alkotmányosság fogalma is teljesen megfoghatatlanná válik. Ha választanak egy köztársasági elnököt, ám jön egy új kormányzat 2030-ban, akkor mi akadályozza meg, hogy hozzon egy új jogszabályt, azt mondja, hogy az előző kormány által hozott törvények szabálytalanok, és ezt mind eltörlik. Akkor pedig káosz következik.
