Az amuri kagyló tömeges pusztulását már évekkel ezelőtt, 2007 júliusában is tapasztalták a Tisza-tó Abádszalóki medencéjében, majd 2008, 2010 és 2025 nyarán is előfordult kánikula idején - emlékeztettek a közleményben.

Mint írták, ennél a fajnál gyakori a tömeges pusztulás abból adódóan, hogy nem őshonos Európában. A magyarországi vizekben ugyanis él egy vízi atkafaj, amely a kagylók köpenyét átfúrva bejut az állatok testébe. Ezen a sérülésen keresztül egy olyan bakteriális fertőzés alakulhat ki, amellyel szemben csak az őshonos kagylók többsége immunis, az amuri kagylók viszont védtelenek - magyarázták, hozzátéve, hogy a bomlásnak induló kagylótestek ilyenkor a vízfelszínre emelkednek, és a harcsák fogyasztják el őket.

Az amuri kagyló (Sinanodonta woodiana) az agresszíven terjedő, idegen eredetű faunaelemek közé tartozik. A kagylót - amely az Amúr folyóról kapta a nevét - a Távol-Keletről hurcolták be Magyarországra a növényevő halak (busa, amur) betelepítése során véletlenül, a hatvanas években. Ez a külső mészvázzal rendelkező puhatestű gyorsan elterjedt a folyókban (Duna, Tisza), de a tavakban is szinte mindenhol megtalálható. Gyakran 25-30 centiméteresre és 70 dekagrammosra is megnőhetnek, és naponta akár 40 liter vizet is képesek átszűrni, megtisztítani - olvasható a Kötivizig közleményében.