Márciusra a betegek ellátása ellehetetlenül – egyebek mellett ez áll abban a petícióban, amit a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet negyven orvosa írt alá, miután kevesebb mint két év alatt 15 pszichiáter távozott az intézményből. A Telex azt írja, az orvosok vállalhatatlan munkaterhekre és rossz munkakörülményekre panaszkodnak. A petícióban a többi között azt kérik,

• csökkentsék a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet ellátási területét,
• a jogszabályoknak megfelelően biztosítsák a szakorvosképzés feltételeit,
• a korábban kivezetett anyagi ösztönzőket építsék vissza, hogy az ápolók ne hagyják ott az intézményt.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) Facebook-posztban reagált. Azt írták: „a magyar pszichiátriai ellátás a szemünk előtt zuhan a mélybe”. Mint fogalmaznak, több pszichiátriai intézmény korszerűtlen, némelyik embertelen körülmények között működik, a betegek pedig a szakdolgozó- és orvoshiány miatt nem kapják meg a megfelelő törődést. A kamara szerint a pszichoterápia hozzáférhetősége évtizedek óta nem javul, miközben minden szakmai ajánlás szerint kulcseleme lenne a megelőzésnek.

A MOK elnöke az InfoRádióban azt mondta, rendszerszintű problémák vannak, amelyeknek csak egy tünete mindaz, ami most a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetben (OPAI) történik. Mint fogalmazott, a magyar mentális egészségügy „rendkívül elhanyagolt állapotban van”, a hanyatlás kezdetét pedig sokan az OPAI elődjének, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetnek (OPNI) a 2007-es bezárásához kötik. Álmos Péter felidézte, hogy akkor át kellett szervezni a neurológiai részt, a pszichiátria pedig „az így járt kategóriába esett”. Azt gondolja, onnantól kezdve egyre inkább kiürült a szakma, nagyon sokan elmentek magánellátásba. Megjegyezte, hogy az egyes orvosi ágak közül talán a pszichiátereknek a legkönnyebb magánellátásra váltani, hiszen nincs nagy műszerezettségi kitettség. Ugyanakkor

az elmúlt évek során a pszichiátria finanszírozása az urológiával együtt a sor legvégére került a magyar egészségügyben.

A kamara elnöke a legfőbb problémának azt tartja, hogy „az alapoktól a rendszer tetejéig mindenhol hiány van”. Az alapellátásban nincs elegendő számú pszichológus, mentálhigiénés szakember, a háziorvosok pedig nem kapnak meg több ellátási jogosítványt, így például precíz diagnosztikával kombinált gyógyszerfelírási jogot sem. Hozzátette: a járóbeteg-szakellátáson belül hosszú ideje nem megfelelő a pszichoterápiás ellátások finanszírozása, „csak nagyon jelképes szolgáltatás érhető el”. Kitért arra is, hogy a fekvőbeteg ellátásban és a képző intézményekben rendkívül rossz infrastrukturális állapotok vannak nagyon sok helyen, „omladozó falakkal, méltatlan, sokszor embertelen körülményekkel”.

Álmos Péter szerint odáig romlott a helyzet, hogy már több vezető intézményben is humánerőforrás-problémák vannak, szakápoló- és orvoshiány lépett fel. Több intézményben beszélnek olyan orvosokról, akik „nem egy hosszú szakmai életút után kerültek akár magasabb pozícióba, hanem kinevezték őket azért, mert találni kellett egy vezetőt, vagy politikai lojalitás, rokoni kinevezési kultúra alapján járt egy-egy poszt”.

Nem javulnak az öngyilkossági adatok

A Magyar Orvosi Kamara említett Facebook-bejegyzésében arra is felhívták a figyelmet, hogy az 1980-as évek óta nem volt olyan aggasztó az öngyilkosságok alakulása Magyarországon, mint az elmúlt öt évben. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag hat óránként lesz öngyilkos valaki. Álmos Péter úgy fogalmazott,

az öngyilkosságok száma sajnos mindig elég jól jelzi, hogy mi is történik a társadalomban.

Emlékeztetett, hogy az 1980-as években Magyarország volt az első az egész világon az öngyilkosság okozta halálozások számát illetően. Azóta viszont folyamatos csökkenés volt tapasztalható, nemcsak itthon, hanem egész Európában kedvezőbben alakulnak ezek a számok, évről évre egyre kevesebb ember vetett véget az életének önkezűleg.

Itthon három periódusban volt tapasztalható megtorpanás ebben a csökkenésben. Először az 1990-es évek közepe, vége felé, majd 2008-2009 környékén, a gazdasági világválság idején. A harmadik a legtartósabb időszak, és egyben nagyon aggasztó, hogy 2019 óta nem javul a helyzet. A MOK elnöke szerint folyamatos a leszakadás az európai átlaghoz képest, ugyanis több európai országban javuló tendencia látható az öngyilkosságok számában. Úgy véli, a nagyon rossz magyarországi adat egyrészt gazdasági okokkal indokolható, másrészt a magyar társadalom általános lelkiállapotának, a közélet és a közbeszéd állapotának a következménye, továbbá a mentális egészségügyi rendszer nem megfelelő működése is hozzájárul ehhez.

„Ahol nincs jó egészségügyi védőháló, ott sajnos ez a következmény előáll. Az öngyilkosságok jelentős részének hátterében valamilyen kezeletlen hangulatzavar áll”

– magyarázta a MOK elnöke.

A pszichiátria terén a magánellátás csak korlátozottan tud átvállalni bizonyos terheket az állami ellátástól. A magánpraxisok egyszerűen nem képesek a fekvőbeteg ellátást igénylő kórképeket magukra vállalni, így Álmos Péter szerint a magánellátó orvosok „akár akarják, akár nem, mégiscsak szemezgetni fognak azok közül a betegek közül, akik ellátásra szorulnak”. Emellett a magánellátásnak magas költségei vannak, ami jelentősen szelektálja azt, hogy ki férhet hozzá. Ráadásul a városokban praktizáló magánpraxisok esetében sok helyen fél vagy egyéves várólisták vannak.

A MOK elnöke azt gondolja, ez jól tükrözi, mekkora szakemberhiánnyal küzd a pszichiátria. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a magánellátás sok esetben az állami egészségügyből nyeri a szakembereit, sokan mennek át az állami szférából. Az érintettek nem feltétlenül anyagi okok miatt döntenek így, hanem egyszerűen azért, mert a magánellátásban jobban tudnak dolgozni pszichiáterként, több időt tudnak a betegekre szánni, vagyis minőségibb munkát tudnak végezni. Az állami ellátásban viszont minden egyes távozó szakemberrel egyre nehezebb a helyzet, egyre kevesebb idő jut egy betegre, és így egyre kevésbé vonzó a pszichiátriai szakterület az állami egészségügyben.

Ha segítségre van szüksége

A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány 0-24-ben elérhető a 116-111-es számon, a hívás anonim és ingyenes. Chatelni 13-21 óra között itt lehet.

Ha felnőtt, tárcsázza a krízishelyzetben lévők részére rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123-as telefonszámot, akár mobiltelefonról is!