Az Alkotmánybíróság 2026. január 20-án meghozott döntésével visszautasította az önkormányzati szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó törvényi és rendeleti szabályok Alaptörvénybe ütközésének megállapítását és megsemmisítését kezdeményező bírói indítványt – olvasható a testület közleményében.

Mint olvasható, a Fővárosi Törvényszék indítványában azt állította, hogy a szolidaritási hozzájárulás és a 2025. májusára előírt fizetési kötelezettség jogszabályi szinten történő meghatározása miatt a konkrét ügyben érintett Budapest Főváros Önkormányzata nem tudja ellenőrizni és vitatni a fizetési kötelezettség számításának helyességét, ezért a Magyar Államkincstár a hozzájárulás összegét a tisztességes hatósági eljárás lefolytatása nélkül állapította meg.

Az Alkotmánybíróság a 18/2024. (XI. 11.) AB határozatban már vizsgálta az államháztartási törvény jelen ügyben is sérelmezett rendelkezését, melyben megállapította, hogy az nem sérti a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, ugyanis nem zárja ki, hogy a Magyar Államkincstár az érintett önkormányzat ügyfélkénti bevonásával a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog tartalmát kielégítő eljárást folytasson le a beszedési megbízás benyújtását megelőzően. Erre tekintettel az indítvány ugyanezen törvényi rendelkezést támadó részében ítélt dolognak minősül – tették hozzá.

A Fővárosi Törvényszék jogalkotói mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség megállapítását is indítványozta. Ezzel összefüggésben a határozat indokolása hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság eljárását szabályozó törvényi rendelkezések és a testület következetes gyakorlata szerint bírói kezdeményezés csak jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányulhat, folyamatban lévő ügyben alaptörvény-ellenes mulasztás kimondását nem indítványozhatja.

Mint írják, az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata alapján az indítványozó bíró csak az általa elbírálandó ügyben ténylegesen alkalmazandó jogszabályt támadhatja meg. A határozat indokolása szerint a Fővárosi Törvényszék indítványa nem igazolta azt sem kellően, hogy az adott ügyben valóban szükséges alkalmaznia az általa támadott jogszabályi rendelkezéseket.

A végzést az Alkotmánybíróság egy különvélemény mellett fogadta el.

A határozat teljes szövege megtalálható az Alkotmánybíróság honlapján.