Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Alkoholos koktél egy pohárban, szívószállal, jéggel.
Nyitókép: Pixabay

Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

A közelmúlt válságidőszakában a pénzügyi stressz és a státusz-orientáció növelte leginkább az alkoholfogyasztást, a pandémia időszakában ugyanakkor nem indult általános alkoholfogyasztási hullám Magyarországon – derült ki egy most megjelent kutatásból. Az InfoRádió a felmérésről Fertő Imrét, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát kérdezte.

A kutatás a Covid idején készült, bár eredetileg nem ez volt a terv. Azért volt érdekes a Covid, mert egy speciális stresszhelyzetet teremtett, így azt is vizsgálni lehetett, hogy ha éri a társadalmat egy ilyen hatás, akkor hogyan reagálnak az emberek például az alkoholfogyasztási szokásaikat illetően – mondta az egyetemi tanár.

A kiindulópont az, amit mindenki ismer, vagy sokan ismernek, a nemzetközi statisztikák alapján sajnos elég elöl vagyunk az egy főre jutó alkoholfogyasztásban. „Ehhez képest nagyon meglepő eredmény volt, hogy a reprezentatív felmérésben a válaszadók 50 százaléka azt mondta, hogy egyáltalán nem fogyaszt alkoholt, és a válaszadóknak mindössze 3 százaléka mondta azt, hogy a Covid hatására megnövelte az alkoholfogyasztást. Ám ha abból indulunk ki, hogy ez egy reprezentatív felmérés, így ez a 3 százalék 300 ezer embert jelent, ez már egy komoly szám.”

A leginkább veszélyeztetett csoportba azok tartoztak, akik azt válaszolták, hogy a járvány alatt anyagi nehézségekkel kellett szembenézniük. Mellettük az idős emberek, a nők, és a kisgyermekesek körében nagyobb eséllyel nőtt az alkoholfogyasztás. Utóbbiakkal kapcsolatban elmondta: akik közülük korábban is fogyasztottak alkoholt, azok a járvány idején növelték az alkoholfogyasztásukat, ez egy plusz levezetési módot jelentett.

„A kutatás legfőbb újdonsága az volt, hogy az értékrend szintén befolyásolja az alkoholfogyasztási szokásokat stresszhelyzetben. Akik számára a hatalom és a státusz fontos érték volt, azok inkább fogyasztottak alkoholt a járvány hatására. Gondoljunk arra, hogy a státusznak és a sikernek egyfajta rítusa az ünneplés, amelyek alkalmával alkoholt fogyasztunk, és ha van egy ilyen stresszhelyzet, akkor a kontroll kevésbé érvényesül” – fogalmazott Fertő Imre.

Mindezek alapján felhívta a figyelmet a célzott alkoholellenes kampányok fontosságára, ugyanis nem mindenkinek ugyanazok az üzenetek jönnek be.

Az egyetemi tanár arról is beszélt, hogy arra még nincsen adat, miként változott a helyzet a járvány után. Tervben van egy újabb kutatás, annak elkészültével majd össze lehet hasonlítani az adatokat – mondta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

A közelmúlt válságidőszakában a pénzügyi stressz és a státusz-orientáció növelte leginkább az alkoholfogyasztást, a pandémia időszakában ugyanakkor nem indult általános alkoholfogyasztási hullám Magyarországon – derült ki egy most megjelent kutatásból. Az InfoRádió a felmérésről Fertő Imrét, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát kérdezte.

Donald Trump: nemzetbiztonsági érdek Grönland megszerzése

Az elnök Washingtonból távozva a repülőtéren újságírók előtt kifejtette, hogy a kiterjedt amerikai katonai beruházások révén megcélzott amerikai rakétavédelmi pajzs, az „Aranykupola" (Golden Dome) kiépítése szempontjából is fontos szerepet kapna Grönland. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdésről tárgyalások vannak a NATO-val is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Összeroppan Európa a brutális teher alatt – a jóléti állam forog kockán?

Összeroppan Európa a brutális teher alatt – a jóléti állam forog kockán?

Égető nyugdíjproblémával küzd Európa gazdasága, de a politikusok nemigen vállalják fel a felelősségteljes döntésekkel együtt járó népszerűtlenséget, inkább elodázzák a problémák megoldását – vezeti le egy friss, széles kitekintésű nyugdíjelemzés, amelyet a Financial Times hasábjain publikáltak a szerzők. Az alapprobléma lényege, hogy a 19-20. században létrejött nyugdíjrendszerek egészen más demográfiai helyzetben és más ellátási színvonalon működtek, mint a belőlük kifejlődött, ma már országonként akár több tízmillió ember elsődleges bevételi forrását biztosító modern nyugdíjrendszerek. Megoldást jelenthetne egy elsődlegesen tőkefedezeti pilléren nyugvó nyugdíjrendszerre való áttérés, amint azt Kanada sikeres példája mutatja, de Európában ennek most nincs politikai realitása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×