Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
Nicolás Maduro venezuelai elnök beszédet mond támogatói elõtt a Santa Inés-i csata 166. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen Caracasban 2025. december 10-én, amikor María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezetõ Nobel-békedíjat kapott Norvégiában a demokratikus jogok venezuelai érvényesítésére irányuló erõfeszítései elismeréseként.
Nyitókép: Ariana Cubillos

Az oroszok válságát mutatja a sikeres amerikai akció - mondja az elemző Venezueláról

Donald Trump Venezuela ellen indított katonai művelete több szempontból is fordulópontot jelent a nemzetközi politikában, rávilágítva az amerikai erőpolitika visszatérésére és az orosz biztonsági garanciák kiüresedésére – írta elemzésében Bendarzsevszkij Anton külpolitikai szakértő, az Oeconomus igazgatója.

Az elemző rámutat: a venezuelai beavatkozás cáfolja azokat a véleményeket, melyek szerint Donald Trump izolacionista politikát folytatna. Az elnök láthatóan a Reagan-féle „erővel elért béke” doktrínáját követi, amely már a decemberben közzétett új amerikai nemzetbiztonsági stratégiában is hangsúlyosan megjelent.

Történelmi párhuzamként vonható fel az 1983-as grenadai invázió (Operation Urgent Fury), amelynek során az Egyesült Államok egy marxista puccsot követően avatkozott be a karibi térségben, tartva egy újabb szovjetbarát bázis kiépülésétől. Hasonló analógia az 1986-os Líbia elleni légicsapás-sorozat is, amely Moammer Kadhafi rezsimjét szigetelte el – ez utóbbi a tavalyi, Irán elleni fellépéssel mutat rokonságot.

Moszkva és a cserben hagyott szövetségesek

A művelet másik kulcsfontosságú aspektusa az orosz reakció, illetve annak hiánya. Venezuela már a negyedik olyan szoros orosz szövetséges két éven belül, amelyet közvetlen támadás ér, miközben Moszkva képtelen érvényesíteni érdekeit. Ez a sorozat Örményországgal (2023, Hegyi-Karabah) kezdődött, majd Szíria Aszad-rezsimjének bukásával (2024. december) és Irán bombázásával (2025. június) folytatódott.

Venezuela és Oroszország között pedig papíron szoros stratégiai partnerség áll fenn

  • Caracas orosz Szuhoj vadászgépeket és légvédelmi rendszereket üzemeltet, az országban orosz katonai tanácsadók állomásoznak.
  • 2025 májusában átfogó stratégiai partnerségi megállapodást kötöttek, 2024 végén pedig 2030-ig szóló gazdasági útitervet írtak alá.
  • Venezuela Oroszország legfontosabb hídfőállása a nyugati féltekén.

Caracas magára maradt

Annak ellenére, hogy Moszkva korábban „teljes támogatásáról” biztosította a dél-amerikai országot, a szakértő szerint Caracas ugyanúgy magára maradt, mint korábban Jereván, Damaszkusz vagy Teherán. Az orosz külügyminisztérium első hivatalos reakciója – amely „mély aggodalmát” fejezte ki és a „béke övezetének” megőrzését szorgalmazta – a diplomáciai nyelvezetről lefordítva a beavatkozás elmaradását jelenti.

Donald Trump legfrissebb bejelentése szerint Nicolás Maduro elnököt és feleségét elfogták és elszállították az országból. Amennyiben a hír beigazolódik, a venezuelai rezsim összeomlása végleges, és úgy tűnik, Moszkva ezúttal sem sietett szövetségese védelmére.

Címlapról ajánljuk
Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Tisza-kormány: Magyar Péter nagy bejelentést tett a közjogi méltóságokról és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról

Tisza-kormány: Magyar Péter nagy bejelentést tett a közjogi méltóságokról és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról

Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a jövő héten mégsem terjeszti be a kormány a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló javaslatot (mert azt előbb társadalmi egyeztetésre bocsátják), a kormány terveit azonban megismeri a nyilvánosság. A Tisza-kormány vezetője azt is elmondta, hogy hétfőn jön a közjogi tisztségek sorsát rendező Alaptörvény-módosító javaslat is. Mindeközben folytatódnak a miniszterei egyeztetések, valamint a Sulyok Tamás köztársasági elnök sorsáról és a polgármesteri illetmények csökkentéséről szóló vita is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×