Infostart.hu
eur:
365.43
usd:
311.85
bux:
133872.25
2026. április 26. vasárnap Ervin
Nicolás Maduro venezuelai elnök beszédet mond támogatói elõtt a Santa Inés-i csata 166. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen Caracasban 2025. december 10-én, amikor María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezetõ Nobel-békedíjat kapott Norvégiában a demokratikus jogok venezuelai érvényesítésére irányuló erõfeszítései elismeréseként.
Nyitókép: Ariana Cubillos

Az oroszok válságát mutatja a sikeres amerikai akció - mondja az elemző Venezueláról

Donald Trump Venezuela ellen indított katonai művelete több szempontból is fordulópontot jelent a nemzetközi politikában, rávilágítva az amerikai erőpolitika visszatérésére és az orosz biztonsági garanciák kiüresedésére – írta elemzésében Bendarzsevszkij Anton külpolitikai szakértő, az Oeconomus igazgatója.

Az elemző rámutat: a venezuelai beavatkozás cáfolja azokat a véleményeket, melyek szerint Donald Trump izolacionista politikát folytatna. Az elnök láthatóan a Reagan-féle „erővel elért béke” doktrínáját követi, amely már a decemberben közzétett új amerikai nemzetbiztonsági stratégiában is hangsúlyosan megjelent.

Történelmi párhuzamként vonható fel az 1983-as grenadai invázió (Operation Urgent Fury), amelynek során az Egyesült Államok egy marxista puccsot követően avatkozott be a karibi térségben, tartva egy újabb szovjetbarát bázis kiépülésétől. Hasonló analógia az 1986-os Líbia elleni légicsapás-sorozat is, amely Moammer Kadhafi rezsimjét szigetelte el – ez utóbbi a tavalyi, Irán elleni fellépéssel mutat rokonságot.

Moszkva és a cserben hagyott szövetségesek

A művelet másik kulcsfontosságú aspektusa az orosz reakció, illetve annak hiánya. Venezuela már a negyedik olyan szoros orosz szövetséges két éven belül, amelyet közvetlen támadás ér, miközben Moszkva képtelen érvényesíteni érdekeit. Ez a sorozat Örményországgal (2023, Hegyi-Karabah) kezdődött, majd Szíria Aszad-rezsimjének bukásával (2024. december) és Irán bombázásával (2025. június) folytatódott.

Venezuela és Oroszország között pedig papíron szoros stratégiai partnerség áll fenn

  • Caracas orosz Szuhoj vadászgépeket és légvédelmi rendszereket üzemeltet, az országban orosz katonai tanácsadók állomásoznak.
  • 2025 májusában átfogó stratégiai partnerségi megállapodást kötöttek, 2024 végén pedig 2030-ig szóló gazdasági útitervet írtak alá.
  • Venezuela Oroszország legfontosabb hídfőállása a nyugati féltekén.

Caracas magára maradt

Annak ellenére, hogy Moszkva korábban „teljes támogatásáról” biztosította a dél-amerikai országot, a szakértő szerint Caracas ugyanúgy magára maradt, mint korábban Jereván, Damaszkusz vagy Teherán. Az orosz külügyminisztérium első hivatalos reakciója – amely „mély aggodalmát” fejezte ki és a „béke övezetének” megőrzését szorgalmazta – a diplomáciai nyelvezetről lefordítva a beavatkozás elmaradását jelenti.

Donald Trump legfrissebb bejelentése szerint Nicolás Maduro elnököt és feleségét elfogták és elszállították az országból. Amennyiben a hír beigazolódik, a venezuelai rezsim összeomlása végleges, és úgy tűnik, Moszkva ezúttal sem sietett szövetségese védelmére.

Címlapról ajánljuk
Szabó Olivér Norton: kínai lehet a következő ember a Holdon

Szabó Olivér Norton: kínai lehet a következő ember a Holdon

Most az a legvalószínűbb, hogy a következő ember, aki a Hold felszínére lép, kínai állampolgár lesz – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza. Szabó Olivér Norton szerint a NASA 2028-es céldátuma nem lesz tartható.
inforadio
ARÉNA
2026.04.27. hétfő, 18:00
Papp Zsolt György
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×