Infostart.hu
eur:
393.44
usd:
344.62
bux:
121754.84
2026. március 15. vasárnap Kristóf
Nicolás Maduro venezuelai elnök beszédet mond támogatói elõtt a Santa Inés-i csata 166. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen Caracasban 2025. december 10-én, amikor María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezetõ Nobel-békedíjat kapott Norvégiában a demokratikus jogok venezuelai érvényesítésére irányuló erõfeszítései elismeréseként.
Nyitókép: Ariana Cubillos

Az oroszok válságát mutatja a sikeres amerikai akció - mondja az elemző Venezueláról

Donald Trump Venezuela ellen indított katonai művelete több szempontból is fordulópontot jelent a nemzetközi politikában, rávilágítva az amerikai erőpolitika visszatérésére és az orosz biztonsági garanciák kiüresedésére – írta elemzésében Bendarzsevszkij Anton külpolitikai szakértő, az Oeconomus igazgatója.

Az elemző rámutat: a venezuelai beavatkozás cáfolja azokat a véleményeket, melyek szerint Donald Trump izolacionista politikát folytatna. Az elnök láthatóan a Reagan-féle „erővel elért béke” doktrínáját követi, amely már a decemberben közzétett új amerikai nemzetbiztonsági stratégiában is hangsúlyosan megjelent.

Történelmi párhuzamként vonható fel az 1983-as grenadai invázió (Operation Urgent Fury), amelynek során az Egyesült Államok egy marxista puccsot követően avatkozott be a karibi térségben, tartva egy újabb szovjetbarát bázis kiépülésétől. Hasonló analógia az 1986-os Líbia elleni légicsapás-sorozat is, amely Moammer Kadhafi rezsimjét szigetelte el – ez utóbbi a tavalyi, Irán elleni fellépéssel mutat rokonságot.

Moszkva és a cserben hagyott szövetségesek

A művelet másik kulcsfontosságú aspektusa az orosz reakció, illetve annak hiánya. Venezuela már a negyedik olyan szoros orosz szövetséges két éven belül, amelyet közvetlen támadás ér, miközben Moszkva képtelen érvényesíteni érdekeit. Ez a sorozat Örményországgal (2023, Hegyi-Karabah) kezdődött, majd Szíria Aszad-rezsimjének bukásával (2024. december) és Irán bombázásával (2025. június) folytatódott.

Venezuela és Oroszország között pedig papíron szoros stratégiai partnerség áll fenn

  • Caracas orosz Szuhoj vadászgépeket és légvédelmi rendszereket üzemeltet, az országban orosz katonai tanácsadók állomásoznak.
  • 2025 májusában átfogó stratégiai partnerségi megállapodást kötöttek, 2024 végén pedig 2030-ig szóló gazdasági útitervet írtak alá.
  • Venezuela Oroszország legfontosabb hídfőállása a nyugati féltekén.

Caracas magára maradt

Annak ellenére, hogy Moszkva korábban „teljes támogatásáról” biztosította a dél-amerikai országot, a szakértő szerint Caracas ugyanúgy magára maradt, mint korábban Jereván, Damaszkusz vagy Teherán. Az orosz külügyminisztérium első hivatalos reakciója – amely „mély aggodalmát” fejezte ki és a „béke övezetének” megőrzését szorgalmazta – a diplomáciai nyelvezetről lefordítva a beavatkozás elmaradását jelenti.

Donald Trump legfrissebb bejelentése szerint Nicolás Maduro elnököt és feleségét elfogták és elszállították az országból. Amennyiben a hír beigazolódik, a venezuelai rezsim összeomlása végleges, és úgy tűnik, Moszkva ezúttal sem sietett szövetségese védelmére.

Címlapról ajánljuk
Rendzavarás nélkül lezajlottak a március 15-i megemlékezések – percről percre az eseményekről

Rendzavarás nélkül lezajlottak a március 15-i megemlékezések – percről percre az eseményekről

Reggel katonai tiszteletadás mellett, Sulyok Tamás köztársasági elnök jelenlétében a budapesti Kossuth téren felvonták a nemzeti zászlót. Fél tizenkettőkor elindult el a Békemenet a Margit hídon át a Kossuth tér felé. Kiderült: az ottani ünnepségen Orbán Viktor mellett Szijjártó Péter és Lázár János is felszólalt. Hídfoglalást tartott délután a Kutyapárt, a Pilvax közben lezajlott a Mi Hazánk megemlékezése. A Nemzeti Menet résztvevői a Deák térről a Hősök terére vonultak, ahol negyed ötkor kezdődött a színpadi műsor. Magyar Péter öt óra után lépett színpadra.
inforadio
ARÉNA
2026.03.16. hétfő, 18:00
Nacsa Lőrinc
a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára
Trump lesöpörte az asztalról a béketervet, Iránt és Izraelt is súlyos csapás érte – Híreink az iráni háborúról vasárnap

Trump lesöpörte az asztalról a béketervet, Iránt és Izraelt is súlyos csapás érte – Híreink az iráni háborúról vasárnap

Teljesen megbénult az olajexport, miután egy iráni dróntámadás következtében lángok csaptak fel az Egyesült Arab Emírségek egyik legnagyobb olajkikötőjében, a Fudzsaira terminálon. Amerikában a benzinárak 23%-ot ugrottak a közel-keleti háború kezdete óta. A bagdadi amerikai nagykövetséget is dróntámadás érte, az épületet két kamikaze-drón találta el, sérültekről egyelőre nincs hír. Donald Trump nem hajlandó békét kötni, amíg Irán fel nem adja nukleáris törekvéseit, az amerikai elnök emellett azt is belengette, hogy az első számú iráni vezető talán már nincs is életben. Percről perce követjük az iráni háború eseményeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×