Infostart.hu
eur:
356.05
usd:
306.05
bux:
130916.32
2026. május 27. szerda Hella
Nicolás Maduro venezuelai elnök beszédet mond támogatói elõtt a Santa Inés-i csata 166. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen Caracasban 2025. december 10-én, amikor María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezetõ Nobel-békedíjat kapott Norvégiában a demokratikus jogok venezuelai érvényesítésére irányuló erõfeszítései elismeréseként.
Nyitókép: Ariana Cubillos

Az oroszok válságát mutatja a sikeres amerikai akció - mondja az elemző Venezueláról

Donald Trump Venezuela ellen indított katonai művelete több szempontból is fordulópontot jelent a nemzetközi politikában, rávilágítva az amerikai erőpolitika visszatérésére és az orosz biztonsági garanciák kiüresedésére – írta elemzésében Bendarzsevszkij Anton külpolitikai szakértő, az Oeconomus igazgatója.

Az elemző rámutat: a venezuelai beavatkozás cáfolja azokat a véleményeket, melyek szerint Donald Trump izolacionista politikát folytatna. Az elnök láthatóan a Reagan-féle „erővel elért béke” doktrínáját követi, amely már a decemberben közzétett új amerikai nemzetbiztonsági stratégiában is hangsúlyosan megjelent.

Történelmi párhuzamként vonható fel az 1983-as grenadai invázió (Operation Urgent Fury), amelynek során az Egyesült Államok egy marxista puccsot követően avatkozott be a karibi térségben, tartva egy újabb szovjetbarát bázis kiépülésétől. Hasonló analógia az 1986-os Líbia elleni légicsapás-sorozat is, amely Moammer Kadhafi rezsimjét szigetelte el – ez utóbbi a tavalyi, Irán elleni fellépéssel mutat rokonságot.

Moszkva és a cserben hagyott szövetségesek

A művelet másik kulcsfontosságú aspektusa az orosz reakció, illetve annak hiánya. Venezuela már a negyedik olyan szoros orosz szövetséges két éven belül, amelyet közvetlen támadás ér, miközben Moszkva képtelen érvényesíteni érdekeit. Ez a sorozat Örményországgal (2023, Hegyi-Karabah) kezdődött, majd Szíria Aszad-rezsimjének bukásával (2024. december) és Irán bombázásával (2025. június) folytatódott.

Venezuela és Oroszország között pedig papíron szoros stratégiai partnerség áll fenn

  • Caracas orosz Szuhoj vadászgépeket és légvédelmi rendszereket üzemeltet, az országban orosz katonai tanácsadók állomásoznak.
  • 2025 májusában átfogó stratégiai partnerségi megállapodást kötöttek, 2024 végén pedig 2030-ig szóló gazdasági útitervet írtak alá.
  • Venezuela Oroszország legfontosabb hídfőállása a nyugati féltekén.

Caracas magára maradt

Annak ellenére, hogy Moszkva korábban „teljes támogatásáról” biztosította a dél-amerikai országot, a szakértő szerint Caracas ugyanúgy magára maradt, mint korábban Jereván, Damaszkusz vagy Teherán. Az orosz külügyminisztérium első hivatalos reakciója – amely „mély aggodalmát” fejezte ki és a „béke övezetének” megőrzését szorgalmazta – a diplomáciai nyelvezetről lefordítva a beavatkozás elmaradását jelenti.

Donald Trump legfrissebb bejelentése szerint Nicolás Maduro elnököt és feleségét elfogták és elszállították az országból. Amennyiben a hír beigazolódik, a venezuelai rezsim összeomlása végleges, és úgy tűnik, Moszkva ezúttal sem sietett szövetségese védelmére.

Címlapról ajánljuk
Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Szigorítana a migrációs szabályokon az Európa Tanács. A politikai nyilatkozatot mind a 46 tagállam támogatta, köztük az igencsak érintett Nagy-Britannia, Olaszország és Dánia is. Az európai államok megállapodtak az Emberi Jogok Európai Egyezményének módosított értelmezésében is, a cél a menedékkérők és a külföldi bűnözők kitoloncolásának megkönnyítése. A részletekről Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója beszélt az InfoRádióban.

Rendszerváltás körvonalazódik a közoktatásban

A kormány felülvizsgálja a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlönyben jelent meg.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter felmentette Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Tisza-kormány: Magyar Péter felmentette Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Az Országgyűlés keddi ülésén több politikailag érzékeny kérdésben is döntés született: a képviselők két új vizsgálóbizottság felállításáról határoztak, amelyek egyfelől a kegyelmi botrány felelőseit és a gyermekvédelem rendszerszintű problémáit, másfelől az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint az 1987 és 2000 közötti spontán privatizáció politikai felelősségi láncát vizsgálják majd. A parlament emellett fenntartotta Kocsis Máté mentelmi jogát is. Távozik posztjáról Hajdu János, a TEK főigazgatója, a kormány pedig hamarosan benyújthatja a rendőrségi szervezetrendszer átalakításáról szóló javaslatát. Közben az is eldőlt, hogy Orbán Árpád vezeti majd a Tisza frakcióját a budapesti közgyűlésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×