Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter beszédet mond a The 2024 Hungarian EU Presidency (A 2024-es magyar EU-elnökség) című könyv brüsszeli bemutatóján a Liszt Intézetben 2024. november 6-án.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

Januárban kezdődnek a tárgyalások a szolidaritási adóról – Karácsony Gergely is meghívást kap

A területfejlesztési miniszter bejelentette hogy Karácsony Gergely főpolgármestert is meghívják az önkormányzatokkal folyatott megbeszélésekre.

A kormányzat januárban megkezdi a tárgyalásokat az önkormányzatokkal a szolidaritási hozzájárulás rendszerének jövőbeni reformja keretében, ám a választások előtt nem látják reálisnak a változtatást - mondta a hirado.hu-n kedden megjelent interjújában a közigazgatási és területfejlesztési miniszter.

Navracsics Tibor közölte, a tárgyalásra Karácsony Gergely főpolgármester is meghívást kap. Úgy értékelt, a főváros által sérelmezett szolidaritási hozzájárulás mértéke, kiszabása és az inkasszó is a jogszabályoknak megfelelően történik.

A tárcavezető hangsúlyozta, jó partnerségre van szükség Budapesttel.

Annál is inkább, mert Budapest messze az ország "túlsúlyos tényezője" a gazdaság tekintetében: az egy főre eső nemzeti össztermék Budapesten több mint kétszerese a nemzeti átlagnak, és a fővároson kívül csak három olyan vármegye van - Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Fejér -, amelyik eléri a nemzeti átlagot ebben a tekintetben - mutatott rá.

Közölte, ez is azt mutatja, hogy Budapest mennyire meghatározó szereplője a magyar gazdaságnak. Ugyan Budapest egy 1,7 milliós lakosságú város, ám az ingázókkal, a bejárókkal, a rendszeresen ott jelen lévő munkavállalókkal, diákokkal együtt 5 millió népesség kapcsolódik naponta a településhez, ami több, mint a mai Magyarország lakosságának a fele. Ebben a helyzetben mindenképpen meg kell találni azokat a partnerségi pontokat, ahol a kormány és Budapest együtt tud működni, amelyek Budapestet stabilan finanszírozhatóvá teszik, és amelyek keretében Budapest felelősséget tud vállalni a Budapesten kívüli Magyarország felzárkóztatásáért is - hangsúlyozta Navracsics Tibor.

Hozzátette: az a fejlettségi szakadék, amely ma Budapest és a rajta kívüli Magyarország között van, hosszú távon nem tartható fenn.

Szerinte Budapestnek is részt kell vállalnia abból, hogy ez a felzárkóztatás gyorsabb ütemben történjen.

Közlése szerint ugyan a főváros finanszírozási kérdéseiről tárgyaló bizottságban nem vesz részt, de tárgyal, és tartja a kapcsolatot főpolgármesterrel. Általában fejlesztési kérdésekről szoktak beszélni; ilyen volt az Egészséges utcák program vagy a villamosbeszerzés, amely összességében szeptember óta egy 80 milliárd forintos fejlesztési forrást juttatott Budapestnek.

Jelezte, bízik abban, hogy meg tudják találni azt a megoldást, amely mind a két fél érdekeit szolgálja. A kormány stabilizációs törekvései mellett Budapest részéről szükséges, hogy a területi egyenlőtlenségek csökkentésében fokozottan vegyen részt - mutatott rá Navracsics Tibor. Kijelentette: ugyan a szolidaritási hozzájárulás mértéke, kiszabása is a jogszabályoknak megfelelően történik,

ma már konszenzus van abban a tekintetben, hogy változtatni kell a mechanizmuson.

A Megyei Jogú Városok Szövetségének van egy konkrét javaslata arra, hogy miként kellene átalakítani a rendszert. Arra kapott felhatalmazást a kormánytól, hogy az önkormányzati rendszer jövőbeni reformja keretében a finanszírozást, a szolidaritási hozzájárulást, az adózási kérdéseket tekintsék át. Ezért a januárban kezdődő tárgyalásokon az önkormányzati szervezetekkel, polgármesterekkel, megyei közgyűlési elnökökkel fogja áttekinteni az összes lényeges kérdést, köztük a szolidaritási hozzájárulás kérdésével - ismertette a miniszter. Közölte, ezekre a tanácskozásokra meghívást kap majd a főpolgármester is.

Arra a felvetésre, hogy a Versenyképes Járások Program eredményével Hódmezővásárhely és Nagykanizsa sem volt elégedett, a miniszter azt mondta, hogy Nagykanizsa esetében "elsimult" a konfliktus. "A hódmezővásárhelyi járás volt az, ahol megmaradt a konfliktus, Hódmezővásárhely városa maga kimaradt a projektlistából. De tekintettel arra, hogy a projektlistát teljesen a szabályoknak megfelelően állították össze és rakták össze, ezért én nem gondoltam, hogy ebbe bele kellene nyúlni. Viszont most olvastam az újságokban, hogy a hódmezővásárhelyi járásban is megállapodás született. Én ennek nagyon örülök" - fogalmazott a politikus, hozzátéve, hogy a Versenyképes Járások Program egy sikeres modell.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a 174 járás mindegyikében megszületik a konszenzus a fejlesztések tekintetében.

Vagyis miközben egy évvel ezelőtt szinte mindenki azt mondta, nem lehet olyan, hogy több polgármester egyetértsen valamilyen kérdésben, most azt látni, hogy kialakult az együttműködés kultúrája, és ma már más kérdésekben is egyeztetnek az azonos térséghez tartozó polgármesterek - mondta a miniszter.

Arra a kérdésre, hogy látta-e már, a tapolcai körzetben - ahol 2022-ben fölényes győzelmet aratott - kik lehetnek a tiszás ellenfelei, Navracsics Tibor úgy reagált, lehetséges kihívója az ajkai kórház egyik főorvosa, egy sümegi mentős és egy tapolcai adminisztrátor. "Komoly kihívók, természetesen mindegyik párt jelöltje komoly kihívó, nem lehet senkit sem félvállról venni. Győzni szeretnék" - mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter.

Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×