A 2025-ös és a 2026-os évre sincs beütemezve béremelés az egészségügyben – mondta a Hetek című hetilapnak adott interjújában az egészségügyért felelős államtitkár. Takács Péter ugyanakkor megjegyezte: lesz keresetnövekedés az ágazatban, hiszen a dolgozók többsége nő, és hamarosan megduplázódik a családi adókedvezmény, emellett életbe lép a legalább kétgyermekes anyák adómentessége is.

A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke az InfoRádióban azt mondta, a fizetésemelés elmaradása és a kedvezmények ilyen módon való meghatározása „nagyon diszkriminatív”, mert indoklása szerint a legalább kétgyermekes édesanyák jelentős része nem esik a 40 év alatti korosztályba, amely 2026. január elsejétől szja-mentességet kap. Hozzátette: a magyar egészségügyben jellemzően 40 év feletti nők dolgoznak, a férfiak pedig eleve nem mentesülhetnek az adófizetés alól, így ez a megközelítés „az egyenlő bánásmód elvét is sérti”.

Soós Adrianna szerint az sem szerencsés, hogy a döntéshozók a gyermekvállalás után járó adókedvezményt „összekeverik” a bérrel, mert úgy véli, a bérnek más funkciója is van a megélhetésen kívül. Azt gondolja,

a fizetésemeléssel ösztönözni lehetne az érintetteket a munkára, illetve a dolgozók teljesítményét is még inkább elismerhetnék ezzel a döntéssel.

Azt mondta, a szakszervezet számára elfogadhatatlan az, amit az államtitkár közölt, főleg úgy, hogy a nyilvánosság tudja, nem keresnek túl jól az egészségügyi dolgozók.

A FESZ elnöke megjegyezte: infláció idén és jövőre is lesz, ezért az a minimális elvárásuk, hogy az inflációt lekövető béremelés valósuljon meg. Mint fogalmazott, több pénz kellene arra, hogy új embereket lehessen felvenni a rendszerbe, mert az egészségügyi dolgozók nagyon leterheltek, folyamatosan nő az egy hónap alatt teljesített óráik száma, sokkal jobban, mint bármely más ágazatban, ezért Soós Adrianna szerint „nem lehet még ennél is jobban kizsigerelni a dolgozókat”.

A szakszervezet az orvosokkal együttműködve folyamatosan egyeztet az illetékesekkel, ugyanis érvelésük szerint más súlyos problémák is sújtják az egészségügyet a pénzhiány miatt.

„Ellátási gondokkal küszködik a rendszer, alapvető fontosságú gyógyszerek, eszközök, berendezések, klímák hiányoznak, amit folyamatosan érzékelnek a betegek is”

– sorolta Soós Adrianna.

A FESZ több tervet is előkészített a helyzet előmozdítása érdekében, akár a béremelések elindítását megcélzó sztrájkkészültség is szóba jöhet a szakszervezeti vezető szerint. Egy másik lehetőség az önként vállalt többletmunkák felmondása, illetve azt is fontolgatják, hogy a kérdésbe a lakosságot is bevonva petíciót indítanak, hogy több erőforrást kapjon a magyar egészségügyi rendszer.

Soós Adrianna elmondta: az államtitkárság közleményeiből arra lehet következtetni, hogy 2026-ban a nemzeti jövedelemhez képest arányaiban kevesebb pénz áll majd az egészségügy rendelkezésére, mint idén. Mint fogalmazott, akkora a lemaradás, hogy

még magasabb összegek biztosítása esetén is 8-10 évnek kellene eltelnie ahhoz, hogy elérjük a jelenlegi uniós átlagellátási színvonalat,

miközben a többi tagország többségében folyamatosan egyre több pénzt költenek a kormányok az egészségügyre.

A Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke figyelmeztetett: más uniós tagállamokban folyamatosan javulnak az ellátási mutatók, miközben Magyarországon nagyon magas a halálozások száma, továbbá nagyon rosszak az emberek gyógyulási esélyei. „A kialakult helyzet nemcsak az egészségügyi dolgozókat érinti, hanem minden olyan magyar embert, aki valamilyen egészségügyi problémával néz szembe. Ők nyilván meg szeretnének gyógyulni, de sok bizonytalanságot szül, ha nincs elég ember és nincsenek megfelelő ellátási feltételek a rendszerben” – magyarázta Soós Adrianna.