A Honvédelmi Minisztérium átfogó vizsgálatot folytatott Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök NATO-üléseken tanúsított magatartásával kapcsolatban – értesült az Index. Az információt megerősítette egy kérdésre válaszolva Gulyás Gergely is a Kormányinfón, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a volt vezérkari főnök súlyos függelemsértést követett el, amikor nem a kormány álláspontját képviselte a NATO-egyeztetéseken.

Az információk szerint a honvédelmi tárca bekérte a NATO vezérkarfőnöki találkozók hanganyagait, és összevetette azokat az altábornagy által készített jelentésekkel, valamint a számára kiadott mandátummal. A vizsgálat eredményeit a HM a Nemzetbiztonsági Bizottság elé tárta, mivel súlyos eltéréseket találtak a hivatalos magyar álláspont és a vezérkari főnök tényleges NATO-beli megnyilvánulásai között.

A vizsgálat megállapította, hogy Ruszin-Szendi altábornagy az orosz–ukrán háború kitörése után négy NATO-vezérkarfőnöki ülésen vett részt, ahol következetesen eltért a számára kiadott mandátumtól. Miközben a részrehajlóan Ukrajna-barát állásponti elemeket hangoztatta, a kapott utasítás ellenére „elhallgatta a magyar kormány háborúellenes narratíváját” – írja a lap.

Hamis jelentések készültek

A vizsgálat szerint az altábornagy egyetlen alkalommal sem képviselte a magyar álláspontot a háború további eszkalációjának megelőzésével kapcsolatban. Nem említette, hogy Magyarország nem járul hozzá halált okozó eszközök területén keresztül Ukrajnába történő szállításához, és nem sürgette a harcok azonnali beszüntetését és a konfliktus tárgyalásos úton történő rendezését sem.

A HM vizsgálata különösen súlyos megállapításként rögzítette, hogy Ruszin-Szendi az ülésekről készített jelentéseiben olyan elemeket is feltüntetett, amelyeket valójában nem mondott el.

Így a feletteseit és a kormányzatot félrevezetve azt a látszatot keltette, hogy a NATO-üléseken a magyar mandátumnak megfelelően járt el.

A vizsgálat azt is feltárta, hogy az EU vezérkarfőnöki találkozón az altábornagy nem ismertette az unió Ukrajna Kiképző Misszióját (EUMAM) érintő magyar aggályokat sem, pedig erre is egyértelmű utasítást kapott.

A volt vezérkari főnök a NATO-beli felszólalásait a „Slava Ukraina” (Dicsőség Ukrajnának) kifejezéssel zárta. Ez a köszöntés az ukrán hazafias retorika egyik kulcseleme, amely különösen a 2014-es Majdan téri események óta terjedt el, majd a 2022-es orosz invázió után vált nemzetközileg is ismert jelszóvá.

A kifejezés használata azért is keltett megütközést, mert a magyar kormány hivatalos álláspontja a fegyveres konfliktussal kapcsolatban a semlegesség, a béketárgyalások sürgetése és a további eszkaláció elkerülése. A „Dicsőség Ukrajnának” köszöntés használata a magyar katonai vezetés magas rangú tisztviselője részéről egyértelműen ellentmond ennek a semleges álláspontnak.

Nemzetbiztonsági következmények

A NATO vezérkarfőnöki (NATO MCCS) találkozók kiemelt jelentőséggel bírnak, mivel ezeken az üléseken egyeztetik a szövetségesek a katonaszakmai javaslatokat, és terjesztik fel katonai ajánlásaikat a NATO védelmi miniszteri, illetve állam- és kormányfői szintű politikai döntések meghozatalához.

A vizsgálat eredményeiről a Honvédelmi Minisztérium tájékoztatta a nemzetbiztonsági bizottságot, mivel az eset súlyos bizalomvesztést eredményezhetett a szövetségi rendszeren belül, és Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit is sérthette - olvasható az Index cikkében.