Infostart.hu
eur:
379.8
usd:
324.9
bux:
125373.25
2026. március 3. kedd Kornélia
A son arrivÊe à Tbilissi, Georgie le 30 septembre 2016 le pape François est allÊ à la rencontre de la communautÊ assyro-chaldÊenne locale en l?Êglise Saint-Simon oÚ il a libÊrÊ une colombe en symbole de paix. (Photo by Maurix/Gamma-Rapho via Getty Images)
Nyitókép: Maurix/Gamma-Rapho via Getty Images

Kuzmányi István: Ferenc pápa működése kellett ahhoz, hogy "jó gyökérként" tudjunk tovább élni

Húsvéthétfőn elhunyt a katolikus egyházfő. Filozófiája szerint mindannyiunknak kusztossá kell válnunk, mondta az InfoRádióban Kuzmányi István, a Magyar Kurír és az Új Ember főszerkesztője. Szavai szerint Ferenc pápa a gesztusok pápája volt, és sok új témát hozott a világgal való párbeszédbe.

Amikor Ferenc pápa Szent József napján kezdte pápai szolgálatát, Szent Józsefre mutatva azt mondta, mindannyiunknak kusztosokká kell lennünk. Ez a szó őrzőt, védelmezőt jelent, ezt láttuk a Szentatya lelkipásztori szolgálatában, egyházfői munkájában. "Talán ez volt az az egy szó, ami áthatotta a több mint 12 éves működését, hogy őrzői legyünk egymásnak, őrzői legyünk a teremtett világnak" – mondta az InfoRádióban Kuzmányi István, a Magyar Kurír és az Új Ember főszerkesztője.

Pápaságának egyik központi gondolata volt, hogy el kell menni a peremvidékekre. Ennek jegyében szolgálata során 68 országba eljutott, a 12 éves pápasága által adott kereteket "megfeszítette". Még tavaly is volt egy hosszú apostoli útja Indonéziába, Kelet-Timorba, ami fizikailag is megterhelő volt számára, idézte fel Kuzmányi István diakónus.

Úgy fogalmazott, hogy Ferenc pápa a gesztusok pápája is volt: ha volt egy általános kihallgatás, és ha például jelen lévők között valaki karban tartott csecsemője sírt, akkor abbahagyta a beszédét és kedvesen, Jézus Krisztus első prédikációjának jegyében szólt, hogy nyugodtan etessék meg vagy ringassák el a babát.

Ferenc pápa sok új témát hozott a világgal való párbeszédbe, és a párbeszéd kulcskifejezés Kuzmányi István szerint. Példaként említette, hogy amikor pápasága idején elkezdődött a migrációs válság, nem állt be azon emberek sorába, akik "a másfajta utat választották", hanem a párbeszéd útjára lépett, a muszlim világ vezetőjével is találkozott, és Abu Dhabiban aláírták azt az emberi testvériségről szóló nyilatkozatot, amely szerint

mindannyian ugyanannak az istennek vagyunk a gyermekei, és ha ez így van, egyetlen utunk van: az, hogy keressük egymással a kapcsolatot és testvérként, nem pedig ellenségként tekintünk egymásra.

Mindemellett behozta a pápai munkába azt, amit világi nyelven környezetvédelemnek hívunk, ő pedig úgy fogalmazta meg, hogy teremtésvédelem. Egy olyan enciklikát is kiadott – a pápák közül először –, amely a teremtett világ védelmét helyezi fókuszba.

Arra a kérdésre, hogy Ferenc pápa munkássága miben volt más, mint elődeié, Kuzmányi István elmondta: az ő esestében is megvolt az a folytonosság, ami az egyház tanításában fennáll, de bizonyos hangsúlyokat máshová helyezett.

"Amikor Budapesten járt 2021-ben az Eucharisztikus Kongresszuson, Radnóti Miklóst idézte. Arról beszélt, hogy mindenki azt várja el önmagától és a világ is ezt várja el, hogy gyümölcsöket teremjünk, de ennél fontosabb – és itt idézte Radnóti Bori noteszét –, hogy gyökerekké legyünk, hiszen e gyökerekből lesz később az élet" – idézte fel a diakónus. Ferenc pápa munkája összegzéseként is elmondható szerinte, hogy lehet, hogy nem állt le az ukrajnai, az afrikai háború és a Szentföldön sincs béke, vagyis nincsenek konkrét gyümölcsök, de "az ő működése kellett ahhoz, hogy jó gyökérként ő is és mi is tudjunk tovább élni, hogy az a reménység, amiről ez a rendkívüli szentév is szól, amit ő nyitott meg, alkalmassá tegyen minket arra, hogy emberi módon, Isten gyermekeként tudjunk testvérként élni és legyen reménységünk".

(A nyitóképen: Ferenc pápa 2016. szeptember 30-án a grúziai Tbiliszibe érkezve találkozott a helyi asszír-káldeus közösséggel a Szent Simon-templomban, ahol a béke szimbólumaként galambot engedett el.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost  – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×