Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság megmutatta a sajtónak a a Kvassay-szivattyútelep munkálatait, amelyek már a végéhez közelednek. A kivitelezésen a Colas Alterra Zrt. és a STRABAG Generálépítő Kft. által létrehozott CS Kvassay 2021 Konzorcium dolgozik - írja beszámolójában a Magyar Építők. Kiss Gergely projektvezető-helyettes szerint

a munkálatok már a burkolási feladatoknál járnak, és az üzempróbát követően teljes mértékben elkészül a beruházás.

A Kvassay-zsilip több mint 100 éves, és összetett feladatai miatt "a Duna urának" is nevezik. A műtárgy az elsőrendű árvízvédelmi vonalban ellátja a Budapest-Baja árvízvédelmi öblözet védelmét, a vízmű biztosítja a szabályozott vízszintet a Ráckevei-Soroksári-Duna-ágban az erőműben lévő, szivattyúként is működtethető turbina segítségével - erről Örsi János főmérnök, a Közép-Duna-völgyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese beszélt.

Az átfogó felújításról 2018-ban született döntés azt követően, hogy egymás után dőltek meg az alacsony vízállási rekordok a Dunán, és a vízhiányos időszakban a főágból gravitációsan nem tudott befolyni a víz utánpótlása a mellékágba. A beépített szivattyúk sem tudták az alacsony vízállás mellett átemelni a Dunából a vizet a mellékágba.

Az új szivattyútelep viszont a Duna főágából az eddig mért legalacsonyabb vízszinthez képest 50 centivel alacsonyabb vízállásnál is (a budapesti vízmércén mért 17 cm-es vízállásig) minimum 30 köbméter/s vízhozamot juttatni a Ráckevei Duna-ágba.

Több mint 60 évvel az erőmű átadása után, két szakaszban a szakemberek felújították:

• az erőmű turbináit és a kapcsolódó gépészetet,
• a műtárgycsoport tápzsilipjét,
• a darupályákat,
• korszerűsítették az épület energetikai rendszerét,
• új szivattyútelepet létesült, szívó- és nyomóoldali műtárgyak és csővezetékrendszer kiépítésével,
• felújították a műemléki védettség alatt álló zsilipkezelő épületet és a komplexum közelében álló szolgálati lakást, valamint a gerendatárolót, továbbá
• modernizálták az uszadékkiemelő rendszert.

A munkálatok során a Duna vízszintje alatt is kellett dolgozni, de többször is árvíz öntötte el a munkaterületet - írja a portál. A víztelenített munkaterületről 8000 köbméter iszapot és agyagot emeltek ki. Ezután kezdték el az alaplemez és az agyagba befogó gerendák építését. Ekkor a júniusi árhullám szakította meg a munkálatokat. Mielőtt a víz elérte volna a munkaterületet kiemeltek minden munkaeszközt onnan, majd át kellett adniuk azt a Dunának. Az árhullám levonulása után kiszivattyúzták a vizet. Kialakították az előfenék betonozásához a vasszerkezetet, ami rávezeti a vizet a négy szivattyúra.

Mostanra a projekt elérte azt a készültségi szintet, hogy csak az üzempróbák és a burkolási feladatok maradtak hátra.

A szakembereknek az erőmű biztonságára is gondolniuk kellett: határérték felett a turbina a fékek bekapcsolásával automatikusan leáll és működésbe lép a zuhanózsilip. Az erőmű épülete előtt lévő hét méter széles és négy méter magas elzárótáblát a turbinák meghibásodása esetén egy hidraulikai rendszer azonnal leengedi, hogy ne jusson több víz a lapátokhoz. A rendszer a felújítás után teljesen automatizálva, 0-24 órás felügyelet mellett működik.