Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Vadai Ágnes, a DK vezérszónoka felszólal a honvédek jogállásával összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. április 11-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

A DK a nemzetbiztonsági bizottság összehívását kezdeményezi

A Demokratikus Koalíció (DK) az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának összehívását kezdeményezi „a magyar katonai titkok árusítása miatt” – közölte az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese kedden az az MTI-vel.

Vadai Ágnes indoklásként azt írta: "sajtóinformációk szerint továbbra is árulják az interneten a Védelmi Beszerzési Ügynökség szerveréről ellopott, titkos katonai adatokat".

A kormány azonban a DK szerint semmit sem tesz a „súlyos nemzetbiztonsági kockázatokkal járó ügy” megoldása érdekében. A képviselő hozzátette, hogy a bizottság ülésén választ szeretnének kapni arra, hol hibázott a kormány, mit tett az adatok visszaszerzése érdekében, illetve felvették-e a kapcsolatot más országok hatóságaival az ügy megoldása érdekében.

A párt álláspontja szerint a magyar embereknek joguk van tudni a válaszokat. „Az Orbán-kormány nem titkolhatja el a felelősségét az egyik legsúlyosabb nemzetbiztonsági botrányban” – tette hozzá Vadai Ágnes.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az ügy kapcsán hosszas tájékoztatást adott múlt év decemberében az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtt, ahol többe kötött úgy fogalmazott: a hekkereknek nem sikerült megbénítaniuk a céget, és csak olyan adatokat tudtak megszerezni, amelyek jellemzően egyébként is nyilvánosak. A zsarolók 3 millió dollárt követeltek, de a kormány nem tárgyal bűnözőkkel és nem fizet nekik – szögezte le a tárcavezető.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×