A honvédelmi és rendészeti bizottság ellenzéki tagjainak kezdeményezésére Szalay-Bobrovniczky Kristóf először a Védelmi Beszerzési Ügynökség elleni zsarolóvírusos támadásról adott tájékoztatást. A honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a hekkereknek nem sikerült megbénítaniuk a céget, és csak olyan adatokat tudtak megszerezni, amelyek jellemzően egyébként is nyilvánosak.

Úgy fogalmazott, hogy a Védelmi Beszerzési Ügynökség „szigetszerűen” működik, vagyis az informatikai rendszere nincs összekötve más intézmények, például a Honvédelmi Minisztérium szervereivel. A zsarolók 3 millió dollárt követeltek, de a kormány nem tárgyal bűnözőkkel és nem fizet nekik – szögezte le a tárcavezető. Emlékeztetett rá, hogy a vizsgálat még folyamatban van, de az ügynökség vezetőjét már leváltotta, és a helyére egy gazdasági tapasztalatokkal rendelkező dandártábornokot nevezett ki.

Az orosz–ukrán háborúra rátérve a miniszter az eszkaláció veszélyére figyelmeztetett, és hangot adott annak a meggyőződésének, hogy az oroszok lassan felőrlik az ukrán ellenállást. Megismételte, hogy ennek a konfliktusnak nincs katonai megoldása, ezért a magyar kormány továbbra is diplomáciai tárgyalásokat szorgalmaz a tűzszünet kihirdetése érdekében.

A veszélyek korát emlegetve beszélt a közel-keleti háborúról, a szíriai rezsim bukásáról, valamint az afrikai Száhel-övezet és a Nyugat-Balkán ingatag biztonsági helyzetéről. Ez utóbbival összefüggésben jelezte, hogy a kormány továbbra is sürgeti Szerbia és Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozásának felgyorsítását, mert az enyhíthetné a térség gazdasági, etnikai és vallási feszültségeit.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf sikeresnek tartja a toborzást. „Most jó lenni katonának” – fogalmazott a miniszter, aki ismertette a haderőfejlesztés eredményeit, emlékeztetett rá, hogy 2022 óta 40 százalékkal nőtt a katonák reálbére, és Magyarország a NATO elvárásának megfelelően a GDP 2 százalékát honvédelmi célokra fordítja.