Infostart.hu
eur:
385.51
usd:
329.26
bux:
120532.2
2026. január 21. szerda Ágnes
Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd – Zöldek – DK – MSZP fővárosi listavezetője beszédet mond a Jövőt adunk Budapestnek! című választási programismertetőjén a Trafó Kortárs Művészetek Házában 2024. május 25-én.
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter

Az önkormányzatok a jövő évi költségvetés vesztesei, állítja Karácsony Gergely és Gémesi György

Karácsony Gergely szerint Magyarország összes települését hátrányosan érinti a helyi iparűzési adók egy részének átcsoportosítása a központi költségvetésbe, az intézkedés legnagyobb vesztese pedig Budapest.

A főpolgármester erről az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa hétfői ülése után tartott sajtótájékoztatón beszélt, ahol Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke azt mondta, a Versenyképes járások program ugyancsak nem segíti a településeket.

A sajtótájékoztatón Karácsony Gergely úgy fogalmazott, hogy a jövő évi költségvetés tervezete "egy teljes padlássöprés az önkormányzatokra nézve". A főpolgármester, a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint az önkormányzatok három szempontból is vesztesei lesznek a következő büdzsének: az állam által biztosított normatíva reálértéken csökkenni fog, a nominálisan egyszázalékos emelkedés reálértékét pedig az infláció emészti fel, emellett

húsz százalékkal emelkedik jövőre az iparűzési adóból elvont, a szolidaritási adóalapba kerülő összeg.

A főpolgármester úgy vélekedett: az iparűzési adó megemelése könnyebbséget jelenthetne az önkormányzatok számára, de azt teljesen elvonják a településektől, hogy az állam újraossza azt a Versenyképes járások programban. Szerinte ezek az összegek jobb helyen lennének azoknál az önkormányzatoknál, amelyek azt megtermelték.

Karácsony Gergely úgy vélekedett, hogy Magyarországon ma nincs olyan önkormányzat, amely ne lenne vesztese a kormányzati intézkedéseknek, de a legnagyobb vesztes megint Budapest. A fővárosnak jövőre százmilliárd forintot kellene befizetnie saját, az iparűzési adóból keletkező bevételei után.

Az új intézkedések következtében az önkormányzatoknak duplán kell adózniuk az állam felé - hangsúlyozta a főpolgármester,

emlékeztetve arra, hogy másfél éve pert indítottak a szolidaritási adó mértéke miatt, amit megnyertek, a Fővárosi Ítélőtábla határozatával pedig az Alkotmánybíróság is egyetértett. A táblabíróság megállapítása szerint az iparűzési adó egy részének elvonása a központi kölségvetésbe a működésképtelenség állapotába hozhatja a Fővárosi Önkormányzatot. Karácsony Gergely közlése szerint a per folytatódik, és bíznak a bíróság ítéletében, mert csak az garantálhatja, hogy a fővárosban továbbra is működtetni tudják a közszolgáltatásokat.

Gémesi György a sajtótájékoztatón rámutatott arra, hogy jövőre a nominálérték számításával mindössze egy százalékkal emelkedik az állami támogatások mértéke, amit veszteségként értékelt.

Gödöllő polgármestere emellett komoly tehernek nevezte az iparűzési adó elvonásának többletét, ami a szolidaritási adóalaphoz kerül, és 50-60 milliárd forintot jelent. Idén országosan 307 milliárd forintot tett ki a szolidaritási adó, ami 350-360 milliárdra emelkedik - hangsúlyozta. A Versenyképes járások program ugyancsak 65 milliárd forinttal emeli meg az önkormányzatok adóterheit - tette hozzá. Gémesi György szerint a jövő évi büdzsé nemhogy többletet nem jelent, hanem reálérték-csökkenést eredményez.

Címlapról ajánljuk
Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte, hogy a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány meg fogja vizsgálni, hogy miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája például azzal, hogy átlépték a kedvezményes fogyasztási határt.

Katonai támadásra készítik fel Grönland lakosságát

Grönland miniszterelnöke szerint a sziget lakosságának és hatóságainak fel kell készülnie egy katonai jellegű válsághelyzetre is, miután Donald Trump területszerzési fenyegetései miatt az invázió kockázata megnőtt. Dánia és NATO lépései, valamint az amerikai vámfenyegetések tovább élezik a geopolitikai feszültséget az egyre nagyobb stratégiai jelentőségű sarkvidéki térségben.
Pénzügyi háború fenyeget a NATO-n belül: már a befektetők is árazni kezdték a geopolitikai sokkot

Pénzügyi háború fenyeget a NATO-n belül: már a befektetők is árazni kezdték a geopolitikai sokkot

A Grönland körüli amerikai fenyegetések már a pénzpiacokon is megjelentek: a fogadási piacok 25–33 százalékos esélyt adnak egy 2026-os annexiós kísérlet sikerére, miközben a dán korona árfolyamában és a jegybank óvintézkedéseiben is tükröződik a geopolitikai kockázat. Gazdaságilag Grönland elvesztése kisebb sokk lenne, mint egy amerikai–európai kereskedelmi háború, a valódi tét azonban politikai és szimbolikus: precedens nélküli módon merül fel, hogy egy NATO-tagállam egy szövetséges területének bekebelezésével fenyeget – számolt be a Les Echos francia lap az elemzésében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×