Infostart.hu
eur:
367.17
usd:
327.62
bux:
0
2026. október 6. kedd Brúnó, Renáta
Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd – Zöldek – DK – MSZP fővárosi listavezetője beszédet mond a Jövőt adunk Budapestnek! című választási programismertetőjén a Trafó Kortárs Művészetek Házában 2024. május 25-én.
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter

Az önkormányzatok a jövő évi költségvetés vesztesei, állítja Karácsony Gergely és Gémesi György

Karácsony Gergely szerint Magyarország összes települését hátrányosan érinti a helyi iparűzési adók egy részének átcsoportosítása a központi költségvetésbe, az intézkedés legnagyobb vesztese pedig Budapest.

A főpolgármester erről az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa hétfői ülése után tartott sajtótájékoztatón beszélt, ahol Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke azt mondta, a Versenyképes járások program ugyancsak nem segíti a településeket.

A sajtótájékoztatón Karácsony Gergely úgy fogalmazott, hogy a jövő évi költségvetés tervezete "egy teljes padlássöprés az önkormányzatokra nézve". A főpolgármester, a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint az önkormányzatok három szempontból is vesztesei lesznek a következő büdzsének: az állam által biztosított normatíva reálértéken csökkenni fog, a nominálisan egyszázalékos emelkedés reálértékét pedig az infláció emészti fel, emellett

húsz százalékkal emelkedik jövőre az iparűzési adóból elvont, a szolidaritási adóalapba kerülő összeg.

A főpolgármester úgy vélekedett: az iparűzési adó megemelése könnyebbséget jelenthetne az önkormányzatok számára, de azt teljesen elvonják a településektől, hogy az állam újraossza azt a Versenyképes járások programban. Szerinte ezek az összegek jobb helyen lennének azoknál az önkormányzatoknál, amelyek azt megtermelték.

Karácsony Gergely úgy vélekedett, hogy Magyarországon ma nincs olyan önkormányzat, amely ne lenne vesztese a kormányzati intézkedéseknek, de a legnagyobb vesztes megint Budapest. A fővárosnak jövőre százmilliárd forintot kellene befizetnie saját, az iparűzési adóból keletkező bevételei után.

Az új intézkedések következtében az önkormányzatoknak duplán kell adózniuk az állam felé - hangsúlyozta a főpolgármester,

emlékeztetve arra, hogy másfél éve pert indítottak a szolidaritási adó mértéke miatt, amit megnyertek, a Fővárosi Ítélőtábla határozatával pedig az Alkotmánybíróság is egyetértett. A táblabíróság megállapítása szerint az iparűzési adó egy részének elvonása a központi kölségvetésbe a működésképtelenség állapotába hozhatja a Fővárosi Önkormányzatot. Karácsony Gergely közlése szerint a per folytatódik, és bíznak a bíróság ítéletében, mert csak az garantálhatja, hogy a fővárosban továbbra is működtetni tudják a közszolgáltatásokat.

Gémesi György a sajtótájékoztatón rámutatott arra, hogy jövőre a nominálérték számításával mindössze egy százalékkal emelkedik az állami támogatások mértéke, amit veszteségként értékelt.

Gödöllő polgármestere emellett komoly tehernek nevezte az iparűzési adó elvonásának többletét, ami a szolidaritási adóalaphoz kerül, és 50-60 milliárd forintot jelent. Idén országosan 307 milliárd forintot tett ki a szolidaritási adó, ami 350-360 milliárdra emelkedik - hangsúlyozta. A Versenyképes járások program ugyancsak 65 milliárd forinttal emeli meg az önkormányzatok adóterheit - tette hozzá. Gémesi György szerint a jövő évi büdzsé nemhogy többletet nem jelent, hanem reálérték-csökkenést eredményez.

Címlapról ajánljuk
Elemző: hosszú ideje lappangó feszültség robbant ki Franciaországban
Radikális előretörés a kampánystart pillanatában

Elemző: hosszú ideje lappangó feszültség robbant ki Franciaországban

Csaknem 400 iskola maradt zárva Franciaországban, miután az oktatási körülmények és a finanszírozás miatt kezdődött diáktüntetések országszerte erőszakos összecsapásokba torkolltak. Soós Eszter Petronella politikai elemző, Franciaország-szakértő az InfoRádióban elmondta: komoly témák és komoly „játékosok” vannak most a politikai színpadon, nagy a tét a választások előtt.

„Eufória”, „szerencse”, „kevés” – Vegyes főszereplői értékelések az ukrán–magyar után

Ketten is az első válogatott góljukat szerezték Ukrajna ellen a magyar labdarúgó-válogatott Nemzetek Ligája-meccsén, Csinger Márk középhátvédként, Tóth Milán kényszercsatárként volt a mezőny erőssége, azt emelték ki, hogy nem ijedt meg a csapat az ukrán egyenlítés után sem. A két gólpasszos Vitális Milán szerint pozitív a kép a négy meccs, egy vereség, egy döntetlen, majd két győzelem után, Nagy Zsolt viszont elégedetlen a szerzett pontok számával. Marco Rossi már épp le akarta hozni a pályáról Tóth Milánt, amikor egyszer csak betalált a játékos.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.06. kedd, 18:00
Brenzovics László
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×