Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
Budapest napfelkeltekor 2020. december 27-én. Az előtérben a Gellért-hegyi Szabadság-szobor, középen a Duna, a Szabadság híd és a Petőfi híd, jobbról az előtérben a Gellért Szálló látható.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Egyeztet a kormányzat a Szabadság-szobor tervezőjének örököseivel

Nem jutott még nyugvópontra a fővárosi Szabadság-szobor felújításának ügye.

Augusztus közepén a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldalán jelent meg egy a bejegyzés a Citadella, illetve a Szabadság-szobor felújításáról, ebből derült ki, hogy a szobor talapzatára, amelyen korábban a szovjet katona szobra állt, egy keresztet állítanak. A kormányzat célja, hogy az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbólumát elhelyezze a szabadság jelképe mellett.

Az ügy politikai vihart kavart és megmozgatta a közvéleményt is. A 24.hu októberben arról írt, hogy a kormány két javaslatot is fontolgat arra vonatkozóan, hogyan kerülje meg a gellérthegyi Szabadság-szobor alkotója, Kisfaludi Strobl Zsigmond örököseit, akik nem támogatják, hogy kereszt kerüljön a szobor talapzatára. Ezután Vadai Ágnes, a DK képviselője írásbeli kérdést nyújtott be Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszternek az ügyben.

Mint szintén a portál írja, a kérdésre Panyi Miklós válaszolt és kiderült, Kisfaludi Strobi Zsigmond örököseivel zajlik az egyeztetés. A Miniszterelnökség államtitkára hozzátette ugyanakkor, hogy a kereszt nem a szobor megalkotója által tervezett talapzatra kerülne, amely eddig sem volt érintetlen, hiszen ott korábban egy szovjet katona szobra állt. Ezért a kormány álláspontja továbbra is változatlan: "a talapzat megújítása és a kereszt állítása Kisfaludi Strobi Zsigmond alkotását semmilyen módon nem érinti".

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×