Infostart.hu
eur:
377.69
usd:
317.25
bux:
130402.57
2026. február 10. kedd Elvira
Facebook/Nemzeti Hauszmann Program
Nyitókép: Facebook/Nemzeti Hauszmann Program/kurus

Nem lesz népszavazás a Szabadság-szobor ügyében

Tovább borzolja a kedélyeket a talapzatra tervezett kereszt.

Mint ismert, augusztus 12-én a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldalán jelent meg az a bejegyzés, amely a Citadella, illetve a Szabadság-szobor felújítását részletezi. A bejegyzés szövegéből azonban kiderült: a talapzatra amelyen korábban a szovjet katona szobra állt, egy keresztet állítanak, mint az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbólumát.

Ez a terv megosztotta a közvéleményt és a politikai pártok is erőteljes választ adtak. A kormányzat szerint, mint Gulyás Gergely korábban a Kormányinfón megfogalmazta, a szobor maga érintetlen marad (eltekintve a teljes körű felújítástól), "a talapzat pedig eddig sem volt érintetlen, ott korábban szovjet katona volt, köszönetet mondtunk az országot felszabadító, felgyújtó és nők százait megerőszakoló katonákat. Egy olyan változtatás, mint amit most terveznek, semmiben nem sérti az eredeti alkotást".

Egyes vélemények szerint nem volna szabad vallási jelképet politikai célokra használni, mások szerint viszont legutóbb épp a párizsi olimpiai megnyitó mutatta meg, hogy igenis jól látható módon ki kell állni Európa és Magyarország zsidó-keresztény gyökerei mellett.

A Szabadság-szoborra tervezet kereszt (Fotó: Facebook/Nemzeti Hauszmann Program/kurus)
A Szabadság-szoborra tervezet kereszt (Fotó: Facebook/Nemzeti Hauszmann Program/kurus)

Nemrég egy művészekből és tudósokból álló csoport arra kérte a Fővárosi Közgyűlést, hogy a Várkapitányság által a Szabadság-szoborra tervezett kereszt kapcsán „kérdezzen meg bennünket helyi népszavazás formájában, akarjuk-e ezt a változtatást”.

A hvg.hu cikke szerint a főjegyző válaszolt a levélre, amelyben azt írta Kardos Juliannának, a művészek és tudósok képviseletében eljáró professzornak: „A megkeresés alapján a Fővárosi Közgyűlés népszavazást nem rendelhet el, és mivel konkrét népszavazásra bocsátandó kérdést sem jelöl meg, az (…) népszavazási kezdeményezésnek sem tekinthető.”

Hozzátette: "a főpolgármester a Fővárosi Önkormányzat mint tulajdonos képviselőjeként már megkereste a beruházó Várkapitányság Nonprofit Zrt.-t és jelezte, hogy a szoborcsoportnak vagy talapzatának bármilyen átalakítására jogszerűen csak a Fővárosi Önkormányzat kifejezett, az emlékmű vagyonkezelését is ellátó Budapesti Történeti Múzeummal folytatott szakmai egyeztetést felölelő döntés-előkészítő folyamat eredményeként megadott hozzájárulása alapján lenne lehetőség".

E levelében a főpolgármester arra is felhívta a beruházó figyelmét, hogy mindenképpen közgyűlési döntést tart szükségesnek, ugyanakkor „károsnak tart minden olyan törekvést, ami pillanatnyi ideológiai vagy politikai megfontolásból kíván átalakítani ikonikus közterületi művészeti alkotásokat, és nem támogat semmilyen olyan törekvést, amely meg akar csonkítani közterületi alkotásokat vallási vagy civilizációs jelképek eltávolításával, de ugyanúgy nem tudja támogatni azt sem, hogy utólagosan bontsák meg letisztult, mindeddig közmegelégedésre a város jelképé vált műalkotások egységét” – írta a főjegyző.

A lappal Kardos Julianna azt közölte, hogy formális népszavazás kezdeményezésére nincsen szakértelmük, kapacitásuk és mandátumuk sem, így hát nem fogják ilyen módon kikérni a lakosság véleményét az ügyben.

Korábban Karácsony Gergely egyébként azt mondta az ATV-ben, hogy „mire eljutna egy népszavazásig az ügy, már régen eldöntött lesz a kérdés”.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: újra történelmet írt Japán első női kormányfője, szüksége is van a szupererős többségre

Szakértő: újra történelmet írt Japán első női kormányfője, szüksége is van a szupererős többségre

Takaicsi Szanae miniszterelnök, aki októberben lett kormányfő, jó ütemérzékkel írta ki mostanra az előrehozott voksolást. Azért volt rá szükség, hogy többséget kapjon az alsóházban, mert fontos fiskális, gazdaságpolitikai döntéseket akar keresztülvinni, és fontos biztonságpolitikai döntések előtt áll – mondta az InfoRádióban Hidasi Judit japanológus.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×