Infostart.hu
eur:
363.11
usd:
308.71
bux:
139459.59
2026. április 14. kedd Tibor
Facebook/Nemzeti Hauszmann Program
Nyitókép: Facebook/Nemzeti Hauszmann Program/kurus

Nem lesz népszavazás a Szabadság-szobor ügyében

Tovább borzolja a kedélyeket a talapzatra tervezett kereszt.

Mint ismert, augusztus 12-én a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldalán jelent meg az a bejegyzés, amely a Citadella, illetve a Szabadság-szobor felújítását részletezi. A bejegyzés szövegéből azonban kiderült: a talapzatra amelyen korábban a szovjet katona szobra állt, egy keresztet állítanak, mint az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbólumát.

Ez a terv megosztotta a közvéleményt és a politikai pártok is erőteljes választ adtak. A kormányzat szerint, mint Gulyás Gergely korábban a Kormányinfón megfogalmazta, a szobor maga érintetlen marad (eltekintve a teljes körű felújítástól), "a talapzat pedig eddig sem volt érintetlen, ott korábban szovjet katona volt, köszönetet mondtunk az országot felszabadító, felgyújtó és nők százait megerőszakoló katonákat. Egy olyan változtatás, mint amit most terveznek, semmiben nem sérti az eredeti alkotást".

Egyes vélemények szerint nem volna szabad vallási jelképet politikai célokra használni, mások szerint viszont legutóbb épp a párizsi olimpiai megnyitó mutatta meg, hogy igenis jól látható módon ki kell állni Európa és Magyarország zsidó-keresztény gyökerei mellett.

A Szabadság-szoborra tervezet kereszt (Fotó: Facebook/Nemzeti Hauszmann Program/kurus)
A Szabadság-szoborra tervezet kereszt (Fotó: Facebook/Nemzeti Hauszmann Program/kurus)

Nemrég egy művészekből és tudósokból álló csoport arra kérte a Fővárosi Közgyűlést, hogy a Várkapitányság által a Szabadság-szoborra tervezett kereszt kapcsán „kérdezzen meg bennünket helyi népszavazás formájában, akarjuk-e ezt a változtatást”.

A hvg.hu cikke szerint a főjegyző válaszolt a levélre, amelyben azt írta Kardos Juliannának, a művészek és tudósok képviseletében eljáró professzornak: „A megkeresés alapján a Fővárosi Közgyűlés népszavazást nem rendelhet el, és mivel konkrét népszavazásra bocsátandó kérdést sem jelöl meg, az (…) népszavazási kezdeményezésnek sem tekinthető.”

Hozzátette: "a főpolgármester a Fővárosi Önkormányzat mint tulajdonos képviselőjeként már megkereste a beruházó Várkapitányság Nonprofit Zrt.-t és jelezte, hogy a szoborcsoportnak vagy talapzatának bármilyen átalakítására jogszerűen csak a Fővárosi Önkormányzat kifejezett, az emlékmű vagyonkezelését is ellátó Budapesti Történeti Múzeummal folytatott szakmai egyeztetést felölelő döntés-előkészítő folyamat eredményeként megadott hozzájárulása alapján lenne lehetőség".

E levelében a főpolgármester arra is felhívta a beruházó figyelmét, hogy mindenképpen közgyűlési döntést tart szükségesnek, ugyanakkor „károsnak tart minden olyan törekvést, ami pillanatnyi ideológiai vagy politikai megfontolásból kíván átalakítani ikonikus közterületi művészeti alkotásokat, és nem támogat semmilyen olyan törekvést, amely meg akar csonkítani közterületi alkotásokat vallási vagy civilizációs jelképek eltávolításával, de ugyanúgy nem tudja támogatni azt sem, hogy utólagosan bontsák meg letisztult, mindeddig közmegelégedésre a város jelképé vált műalkotások egységét” – írta a főjegyző.

A lappal Kardos Julianna azt közölte, hogy formális népszavazás kezdeményezésére nincsen szakértelmük, kapacitásuk és mandátumuk sem, így hát nem fogják ilyen módon kikérni a lakosság véleményét az ügyben.

Korábban Karácsony Gergely egyébként azt mondta az ATV-ben, hogy „mire eljutna egy népszavazásig az ügy, már régen eldöntött lesz a kérdés”.

Címlapról ajánljuk
Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Hazatért a Földre az Artemis–2 legénysége, miután tíznapos űrutazásukon megkerülték a Holdat, öt évtized után először járt ember égi kísérőnknél. 2028-ban jöhet az „emberes” holdraszállás, a 2030-as években pedig az állandó Hold-bázis. A küldetés jelentőségéről Szabó Olivér Nortont, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza beszélt az InfoRádióban.

Miniszterek veszítettek a választáson – hatalmas átalakulás az Országgyűlésben, kik jutottak be és kik estek ki?

Noha a végleges parlamenti névsorra még legalább szombatig várni kell – a jogerősre még tovább –, de abból fakadóan, hogy a Fidesz-KDNP képviselői mezőnye 135-ről várhatóan 55-re csökken, a távozó kormány pártjainak soraiból „korszakos” politikusok hiányoznak majd, hacsak nem lesznek a javukra tömeges visszalépések. A Tisza Párt részéről viszont valamennyi ismerős név parlamenti mandátumhoz juthat, akár az EP-ből vagy a Fővárosi Közgyűlésből is.
inforadio
ARÉNA
2026.04.14. kedd, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

A Tisza Párt győzelmével ért véget a vasárnapi országgyűlési választás Magyarországon, ennek hatására pedig máris nagyobb erősödésben van a forint a vezető, illetve a régiós devizákkal szemben is. Az eseményeket követően azonban nem csak a devizapiacon, de a magyar tőzsdén is nagy mozgásokat láthattunk: a BUX történelmi csúcsra ugrott, csakúgy mint az OTP, a Mol, valamint a Richter részvénye is. Eközben viszont rendkívül erős eladói nyomás alá kerültek a NER-papírok: hatalmas mínuszban zárt többek között van a 4iG és az Opus is.  Eközben a nemzetközi befektetői hangulatra részben rányomta a bélyegét, hogy a hétvégén borultak az iráni béketervek, ennek következtében pedig ismét elszállt az olajár, és az európai piacok gyengélkedtek. Az USA-ban viszont emelkedést láttunk, miután Donald Trump arról beszélt, hogy Irán meg akar állapodni. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×