Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Pixabay.com

Jól nézzük meg a bükkfát, mert már nem látjuk soká itthon

Eltűnhet a bükk a magyar erdőkből a klímaváltozás miatt, de az erdőkre az ökoturizmus növekvő népszerűsége is veszélyt jelenthet, ha a társadalom nem érvényesíti a fenntarthatóság szempontjait – hangzott el az Országos Erdészeti Egyesület budapesti konferenciáján.

A koronavírus-járvány óta és a globális felmelegedés miatt egyre többen látogatják az erdőket, ezért nagyobb figyelmet kell fordítani a fenntarthatóságra – mondta a konferencián az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára. Zambó Péter kiemelte, hogy a fák nemcsak rekreációs, hanem klímavédelmi szolgáltatást is nyújtanak az embereknek.

Az állami erdészetek évente 36 milliárd forintot fordítanak

  • az erdők fenntartására,
  • a természet védelmére és
  • az ökoturisztikai tevékenységekre.

A konferenciát szervező Országos Erdészeti Egyesület főtitkára, Elmer Tamás, a szervezetük által működtetett szemléletformáló programokat ismertette az InfoRádió megkeresésére.

"Az óvodás korosztálynak a Hátizsákban az erdő programot dolgoztuk ki, vagy éppen említhetném az általános iskolás korosztálynak szóló Iskolában az erdő programot, amelyben már 30 ezer gyerekhez jutottak el az erdőpedagógusaink a tavaszi szezonban, és most ősszel nagy örömünkre az 500 rendelkezésre álló hely egyből betelt, és 500 közintézménybe, iskolába fogunk eljutni most ősszel is" – sorolta.

Szem elé került ezek mellett az erdei vándortábor programjuk is, a felsős-középiskolás korosztályt megszólítva, ennek keretei közt idén nyáron 6000 gyerek táborozott alapvetően nomád, erdei körülmények között.

"Úgy is hívjuk, hogy ez az év legzöldebb hete, tehát itt minimális ökológiai lábnyommal figyelünk a lebonyolítás és megvalósítás során, és a gyerekek egy nagyon természetes közegben töltenek el hét napot" – fejtegette Elmer Tamás.

A klímaváltozás az erdőket is megváltoztatja, mint arra a főtitkár külön rámutatott.

"Vannak olyan fafajok, amelyek az optimális élőhelyüket már nem találják meg, vagy nem fogják itt néhány évtizeden belül megtalálni, és sajnos az év fájának választott bükk is ide sorolható, hiszen most már

egészen minimális az a terület, amely mint élőhely, optimális a bükknek,

akár hosszú évtizedeken keresztül. Ahol most bükk áll, ott jó eséllyel néhány évtized múlva már másik fafajból álló erdőállomány, esetleg erdőtársulás fog állni" – mondta, hozzátéve, hogy egy-egy erdei életközösség fennmaradása komoly feladatot jelent, de a szemléletformáláshoz folyamatosan igyekeznek partnereket találni.

Magyarországon jelenleg 2 millió 300 ezer hektárnyi fával borított terület van.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×