Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára a közelmúltban arról beszélt, hogy egy bonus-malus rendszerű szocho kedvezményrendszert dolgoznának ki, vagyis a munkáltatót tennék érdekeltté abban, hogy minél több munkavállaló éljen az állam által kínált, ingyenes menedzserszűréssel, amely a tervek szerint 2025 januárjában indulna el. A kötelezőséget nem az egyénekre, hanem a munkáltatókra szabnák. Az államtitkár szerint a kötelezőség nem indokolt olyan vizsgálatoknál, amelyek invazív beavatkozással járnak (például a vastagbélszűrés), vagy amelyeknél sugárterhelés történik (például nőknél a mammográfia).

Az államtitkár a műsorban emlékeztetett, hogy több szűrővizsgálati program már országszerte elérhető, januártól pedig indítanak egy újabbat. A tervek szerint ez egy általános egészség- és állapotfelmérés lenne, amivel a népbetegségeket szűrnék ki. A felmérés egy kockázatértékelő kérdőívvel indulna, hogy kiszűrjék a szív- és érrendszeri, daganatos és mozgásszervi betegségeket, valamint egyéb vizsgálatokat (EKG, rutin laborvizsgálat, fizikai felmérés) is végeznének.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke azt mondta az InfoRádióban, hogy „derült égből villámcsapásként” érte őket az új program és a kedvezményrendszer ötlete, ugyanis a kormány az ügyben nem konzultált a munkáltatói és munkavállalói szervezetekkel, érdekképviseletekkel. Rolek Ferenc hozzátette: az ilyen kérdéseket a versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) szokta tárgyalni, ahol a kormánytagok mellett a munkavállalók, valamint a munkáltatók képviselői is jelen szoktak lenni.

Az állam által ajánlott ingyenes menedzserszűréssel kapcsolatban Rolek Ferenc megjegyezte: a részletek ugyan még nem ismertek, de szerinte nem lehet kötelezni a munkáltatókat arra, hogy ilyen vizsgálatokra küldjék a dolgozókat, és az sem lenne méltányos, ha büntetést kapnának a munkaadók, amennyiben az alkalmazottjaik nem élnek a lehetőséggel. Mint fogalmazott, a munkavállalók a jelenlegi rendszerben saját elhatározásukból vesznek részt szűréseken, nem kötelezhetők ezekre a vizsgálatokra.

„A munkáltatónak semmilyen eszköze nincs arra, hogy kötelezze a munkavállalót, így azt gondolom, hogy ez a munkáltatón nem is kérhető számon”

– vélekedett az MGYOSZ alelnöke.

Úgy véli, az új rendszerben azok a munkaadók juthatnak kedvezményhez, amelyek nagy számban tudják rávenni a munkavállalóikat, hogy menjenek el szűrővizsgálatra. Ez a gyakorlatban – a biztosításokhoz hasonlóan – úgy nézhet ki, hogy ha a munkáltató jelentős számban tud elküldeni alkalmazottakat a szűrésekre, akkor kevesebb szochót kell fizetnie, fordított esetben pedig többet. „Teljes képtelenség, hogy így büntessék a munkáltatókat, amikor nincsen semmi eszközük arra, hogy kötelezővé tegyék a szűréseket” – jegyezte meg.

Rolek Ferenc példaként egy korábbi munkahelyét hozta fel, ahol az összes munkavállalónak biztosították az ingyenes menedzserszűrésen való részvétel lehetőségét, de csak az alkalmazottak 20-25 százaléka ment el, pedig munkaidőben tehették volna meg.

Az MGYOSZ alelnöke szerint nem lehet utasítani a dolgozókat, hogy menjenek el a szűrővizsgálatra, és büntetést sem kaphatnak a munkahelyükön, ha nem élnek a lehetőséggel. Mint fogalmazott, a munkaadó sem tehető felelőssé ebben a helyzetben, ezért „teljes érthetetlen” a kormány szándéka. Hozzátette: ha bevezetik a rendszert,

nagy kérdés, hogy rendelkezésre áll-e megfelelő számban szakember a szűrővizsgálatok elvégzésére, ugyanis ebben az esetben akár négymillió munkavállaló is „megrohamozhatja az egészségügyet”.

A kormány indoklása szerint a szűréseknek köszönhetően csak egészséges munkavállalókat fognak alkalmazni a munkáltatók. Rolek Ferenc szerint nyilván ez lenne az ideális, de megjegyezte: a munkaadók többsége eddig is biztosított szűrővizsgálati lehetőségeket, csak kevés dolgozó vett részt a vizsgálatokon.

„Ebben a kérdésben nem a munkáltatókat kell győzködni, hanem az embereket, az állampolgárokat. A kormánynak kell hatékonyan működtetnie a rendszert, nem lehet a munkáltatókra tolni a felelősséget” – összegzett Rolek Ferenc.