Vitézy Dávid közölte: a 101 pontos főpolgármesteri programjában vállalta, hogy fokozatosan növelni kezdik a parkok területét, majd a következő évtizedben elérik, hogy az ajánlás szerinti zöldfelület jusson mindenkinek Budapeten. Hozzátette, a hiányzó terület óriási, ezért a jelenlegi közparkok rekonstrukciója mellett szükség van újak létrehozására is.

Kitért arra, hogy a Népligetet – ahol a sajtótájékoztatót is tartotta –, viszonylag kevés pénzből sokkal jobbá, szebbé, élhetőbbé lehetne tenni. Kijelentette, hogy ma a Népliget számos közbiztonsági problémával terhelt, az esti órákban nem a legbiztonságosabb helye Budapestnek. Utalt a Népliget járműforgalom elől lezárt széles, fölösleges aszfaltfelületeire, amelyek jelentős részét zöldíteni kellene. Létre lehetne hozni egy új futókört, városi fitnesz-parkokat. Az se ártana – jegyezte meg –, ha lehetne itt vásárolni egy kávét, vagy egy fagyit, mert ma lényegében nincs vendéglátó kínálata a parknak.

Beszélt a népligeti planetáriumról is, amivel kapcsolatban megjegyezte, szeretné elérni a kormányzatnál, hogy az újranyitásával elkezdjenek foglalkozni. Ez az intézmény ugyanis összvárosi szinten vonzó, szabadidős kínálatához és a tudományos ismeretterjesztéshez is fontos létesítmény.

A főpolgármester-jelölt mindezt példának szánta arra, hogy érzékeny hozzáállással, a jelenleg is meglévő szakmai tudással, hogyan tudna egy városvezetés a mainál többet tenni azért, hogy Budapest felzárkózzon az európai uniós ajánlásokhoz.

A zöldítés eddig ki nem használt lehetséges módszereit öt pontban sorolta fel Vitézy Dávid. A Városligettel kezdte, ahol sok feleslegesen körbe kordonozott terület van, mint például a volt közlekedési múzeum helyszíne, ami visszazöldítésre alkalmas. Kijelentette azt is, hogy a Városligetben meg kell szüntetni, az M3-as autópálya Kós Károly sétányra ömlő átmenő forgalmát, ezt a területet is zöldíteni lehet.

A Városmajorról szólva megállapította, hogy ott is jelentős bővítésre volna lehetőség. Ez az a beruházás – emlékeztetett –, amire Lázár János területfejlesztési és közlekedési miniszter azt mondta „soha”. Vitézy Dávid ezzel szemben leszögezte, ő főpolgármesterként mindent el fog követni azért, hogy a Városmajor kibővítése megtörténjen.

Az új parkok létesítési lehetőségeiről szólva a csepeli közparkot emelte ki, ami ma elhagyott raktárépületek, rozsdaövezete és egy eperföld határán található 30 hektáros terület. Ez már régóta szerepel a városépítési tervekben – tette hozzá, majd megjegyezte, nem egy ciklus alatt teljesíthető feladat, de legalább el kell kezdeni. Megjegyezte: a Vidámpark is ide kerülhetne, ha sikerül hozzá működőtőkét szerezni.

Rákosrendezőre térve elmondta, mélységesen nem ért egyet azzal, hogy ezt a területet „maxi Dubai” létesítésére a kormány arab befektetőknek átadja. Szerinte Rákosrendezőn a ma fölhagyott vasúti vágányok helyén szükség volna egy új városi jelentőségű közparkra, amely Rákospalotát, Újpalotát, Zuglót és Angyalföldet tudná kiszolgálni.

Ötödik zöldítési lehetőségként az úgynevezett lineáris parkokról beszélt, amelyeket megszüntetett vasútvonalak helyén alakítanak ki. Több példa van már rá a világban – jegyezte meg –, városrészeket kötnek össze. Budapesten létesülhetne ilyen a Józsefvárosi pályaudvar területén, a mai vágányok mentén, ami Józsefváros történelmi részét egy zöld folyosóval köthetné össze a Népligettel. Hasonló összeköttetésre volna lehetőség a Nyugati pályaudvar felől a Rákospalotai közparkig – vázolta zöldterületi fejlesztési elképzeléseit Vitézy Dávid.