eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j2) Marko Djuric szerb külügyminiszterrel (b2) tárgyal a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2024. május 17-én.
Nyitókép: Purger Tamás

Szijjártó Péter elmondta, mely országtól függ Magyarország energiaellátása

A szövetség Szerbiával felbecsülhetetlen értéket jelent Magyarországnak - hangsúlyozta a magyar külgazdasági és külügyminiszter a szerb kollégájával tartott budapesti sajtótájékoztatón,

Szijjártó Péter azt mondta: egyik szomszédságunkban háború van, egy másik szomszédos országban merényletet követtek el a békepárti, szuverén politikát folytató miniszterelnök ellen; a térségben uralkodó rendkívüli feszültség mellett a barátságnak és a kölcsönös tiszteletnek felbecsülhetetlen a jelentősége.

A miniszter gesztusként értékelte, hogy szerb kollégája, Marko Djuric a kinevezése utáni első hivatalos látogatásán Budapestre érkezett.

Az elmúlt években "nagyszerű dolgok történtek" Magyarország és Szerbia között - jelentette ki a magyar külügyminiszter. Kiemelte, a szomszédos országok közül Szerbia biztosítja a legtöbb jogot a magyar nemzeti kisebbségnek, "a kisebbségi jogok teljes tárházát" megadva a vajdasági magyarságnak, bevonva őket a kormányzásba, a döntéshozatalba.

Szijjártó Péter kiemelte,

"Magyarország energiaellátásának biztonsága Szerbia kezében van",

hiszen rajta keresztül történik Magyarország földgázellátása. Úgy fogalmazott "mindig nyugodtan alhattunk" a tranzittal kapcsolatban.

Magyarország, Szerbia és Szlovénia közös regionális áramtőzsdét is létrehozott, amely tovább növelte az ellátásbiztonságot és a folyamatos áremelkedés ellen is kiváló intézkedés volt - közölte a tárcavezető.

Meg fogják építeni a Magyarországot és Szerbiát összekötő kőolajvezetéket, Röszke térségében pedig Európa legmodernebb határátkelőjét. A jövő év végére igyekeznek befejezni a Budapestet Belgráddal összekötő vasútvonal építését, és továbbra is biztosítják Szerbiának a földgáz tárolását - sorolta Szijjártó Péter.

Kitért arra, hogy Magyarország az Európai Unió soros elnökségére készül. Ez alatt közelebb hozzák Szerbiát az uniós tagsághoz; határozott célunk, hogy megnyissák a csatlakozási tárgyalások harmadik fejezetét - ismertette.

"Elfogadhatatlannak, méltánytalannak és megalázónak" tartják, hogy Szerbiát már tizenöt esztendeje várakoztatja az Európai Unió, miközben "a Szerbia által biztosított lendületre ma a hanyatló formában lévő Európai Uniónak nagyobb szüksége van, mint a szerbeknek az uniós tagságra" - fejtette ki a külügyminiszter. Hozzáfűzte, felszólítják az uniós tagállamokat, hogy 'fejezzék be a képmutatást", és valljanak színt, miért gördítettek akadályokat a szerb csatlakozás haladásának útjába.

Szijjártó Péter beszélt arról is, hogy a jövő csütörtökön szavaz az ENSZ Közgyűlése arról a határozatról, amely a srebrenicai tragédiával összefüggésben "démonizálni kívánja a komplett szerb nemzetet". Magyarország nemmel fog szavazni, és ha szavaznak Koszovó tagfelvételi kérelméről az Európa Tanácsba, ott is nemmel fog szavazni - jelentette ki a tárcavezető. Hozzátette, álláspontja szerint meg kell várni, "amíg a Belgrád-Pristina párbeszéd sikerre vezet, és Koszovónak ezt követően lesz érdemes a nemzetközi szervezetekbe kérelmet benyújtania".

Marko Djuric megtiszteltetésnek nevezte, hogy hivatalos teendőit magyarországi látogatással kezdhette, "visszaigazolva az utóbbi években kialakult kiváló kapcsolatot, ami mindkét nép számára nagy örömet jelent".

A szerb külügyminiszter közölte, inspiráló a számukra az, amit Magyarország elért a nemzeti érdekek védelmében és a gazdasági növekedésben.

Örömét fejezte ki, hogy Magyarország tölti majd be az Európai Unió soros elnöki tisztségét, nemcsak azért, mert Szerbiának és az egész régiónak lesz egy megbízható partnere, hanem mert Magyarország szerinte olyan vezető lesz, amely felelősséggel tekint az európai érdekre.

Megköszönte a támogatást az ENSZ-határozat ügyében, rámutatva arra, hogy "a régi sebek felnyitása bizonyos politikai körök részéről" feszültséget idézett elő a régióban a szerbeknél, horvátoknál, bosnyákoknál. Magyarország ebben is a stabilitást támogatja, ez felelősségteljes hozzáállás - állapította meg Marko Djuric. Aleksandar Vucic elnök üzenetét tolmácsolva kijelentette: "nem fogjuk elfelejteni a barátságot és a támogatást".

Köszönetet mondott továbbá a "példaértékű" nemzetiségi jogokért, amelyeket Magyarországon a szerb közösség élvez, és amiért "otthon érezhetik magukat a magyarországi szerbek".

Hiszünk a közös jövőben - hangoztatta a szerb külügyminiszter.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×