Péntekig tart a Magyar Kórházszövetség 36. kongresszusa, melyet Mátraházán rendeznek. A központi téma a magyar egészségügy jelenlegi helyzete, de javaslatokat is megfogalmaznak a résztvevők a felmerült problémák kezelésére. A szervezet állásfoglalása szerint újabb lépésekre lenne szükség a kórházi adósságállomány megszüntetése és a fenntartható finanszírozás érdekében, a centralizáció után pedig érdemes lenne visszaadni bizonyos döntési jogköröket a kórházaknak, mert a kórházszövetség megítélése szerint helyben rugalmasabban lehet reagálni egy-egy helyzetre.

A Magyar Kórházszövetség elnöke az elmúlt évek fejlesztéseivel kapcsolatban azt mondta az InfoRádióban, hogy az egészségügyi intézmények egyre több robotot alkalmaznak a rehabilitáció során mind a gyermekek, mind a felnőtt betegek esetében. Fontos mérföldkőnek tartja a génterápia bevezetését is, de hozzátette: a jövő egyik nagy kérdése, hogy sikerül-e folyamatos finanszírozást biztosítani ezekhez a kezelésekhez, orvosi eljárásokhoz.

Velkey György tájékoztatása szerint a robotokat illetően jelenleg is zajlik egy társadalombiztosítási támogatásba való befogadási eljárás, és ha kedvezően alakul az elbírálás, akkor talán az év második felére már elérhető lesz az intézmények számára az a forrás, ami tartósan biztosítani tudja a robotok működtetését. Felhívta a figyelmet, hogy

az egyre modernebb technika alkalmazása miatt nagyobb működési költségre van szükségük a kórházaknak, amit megítélése szerint „nem mindig tud dinamikusan biztosítani” az államháztartás.

Még nagyobb gondnak tartja az adósságállomány szempontjából, hogy hiába emelkedtek a dolgozói bérek az egészségügyben, a dologi kiadásokat, valamint a működési költségeket érintően nem nőtt a fedezet, pedig sok más mellett ebből a pénzből kell például gyógyszereket vagy infúziót venniük a kórházaknak.

Velkey György szerint fontos lenne, hogy a kormány növelje az intézmények működtetésére fordítható támogatásokat, és úgy véli, ezeknek az összegeknek is be kellene épülniük a költségvetésbe. Mint fogalmazott, ameddig ez nem történik meg, „adósságcsapdában maradnak”, mivel az állam csak utólag konszolidálja a hónapról hónapra egyre nagyobb mértékben növekvő adósságállományt. A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint

ez a helyzet megnehezíti az intézmények mindennapi működését, illetve jelentősen lerontja a kórházak gazdálkodását.

Ugyanakkor kiemelte, hogy az elmúlt időszakban elindult egy konszolidációs folyamat, és arra számítanak, hogy erre nyáron is meglesz majd a lehetőség. „Azonban ezt a terhet folyamatosan hordozni gazdaságtalan, mivel folyamatosan pluszköltségek jelentkeznek, illetve elég régóta kényszerpályán vagyunk, hiszen nagyon beszűkült az intézmények mozgástere” – magyarázta Velkey György.

A mostani konszolidáció egyelőre nem tudta komolyabban mérsékelni az adósságállományt, ezért a kórházszövetség elnöke szerint újabb kormányzati lépésekre lenne szükség a következő hónapokban. Mint mondta, a téli konszolidáció is jelentős beavatkozás volt, sokat segített, de így is

„folyamatosan több tízmilliárdnyi adósságállomány terheli az egész rendszert”.

A kórházszövetség a mátraházai kongresszus alatt kiadott közleményében többek közt azt is jelezte, hogy fontosnak tartaná, ha nagyobb mozgásteret kapnának a helyi menedzsmentek. Ezzel kapcsolatban azt mondta Velkey György, hogy az elmúlt évtizedben „egy nagy állami kórházrendszer alakult ki, amelyben egy központi kórházfenntartó különböző minisztériumokhoz – jelenleg a Belügyminisztériumhoz – csatolva irányítja a kórházakat”. Mint fogalmazott, számos döntés centralizálódott, így „sok mindent hatékonyabban lehet szervezni vagy működtetni”, de ezzel párhuzamosan ment végbe a megyei integráció, valamint egy tavalyi törvénymódosítással a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) alá kerültek az ingatlanüzemeltetési szolgáltatások, vagyis a kormány központosította a kórházi közbeszerzéseket. „Úgy érezzük, sok döntés túlságosan fent van” – jegyezte meg a kórházszövetség elnöke.

Hozzátette: egy ilyen centralizációs folyamat után át kellene tekinteni a döntéshozói algoritmusokat, és „amit csak lehet, vissza kellene vinni a kórházi szintre”, mert a helyi menedzsmentek ismerik a legjobban a helyi viszonyokat, illetve rugalmasan tudnak delegálni”.

Velkey György szerint a döntéshozóknak markánsabban figyelembe kellene venniük, hogy a kialakult rendszeren belül szükség van autonómiára, hogy a legfontosabb döntések helyben születhessenek meg.