A kórházi adósság több évtizedes probléma, az alulfinanszírozottság "nem lehet vitatéma" Velkey György szerint. A Magyar Kórházszövetség elnöke, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának főigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, bármilyen összehasonlításban

a fejlett kultúrországokhoz viszonyítva Magyarország a rendszerváltás óta kevés pénzt költ az egészségügyre, "ez alapkérdés".

"Nem olyan szinten finanszírozza az ellátást az állam sem most, sem korábban soha, mint amilyen minőségű és mennyiségű egészségügyi ellátásra szükségük van a magyar embereknek. Sajnos abból a pénzből, amiből gazdálkodni tudunk – és itt jön a menedzserdilemma –, a kórházigazgató csak úgy tud nulla adósságot elérni, hogy a minőséget és a mennyiséget lecsökkenti" – rögzítette Velkey György.

A Bethesda is folyamatosan túllépi a kapacitáskereteit, mert sokféle egyedi ellátást is végez, ezért ha az adósságoptimalizálásra kellene törekedniük, a betegszámot és a munkatársak létszámát is csökkenteni kellene, az ellátásokat pedig vissza kellene vágni.

Megjegyezte, különböző dolgok vezetnek kórházi adóssághoz, van, ahol az, hogy lecsökkent a betegforgalom, és a teljesítményfinanszírozásból pedig nem jutnak elegendő forráshoz, viszont fenn kell tartani az ellátást, nemcsak a bejövő betegek, hanem a készültség fenntartása miatt is. Egy érzékletes példát is hozott erre:

"Ha egy éjszaka nem jön senki szülni egy szülészetre, de az a szülészet működik, mert területi igény van rá, akkor azon az éjszakán teljesítményarányos bevétel nélkül ott kell várni egy szülészorvosnak, aneszteziológusnak, asszisztensnek, hogy minden biztonságos legyen."

Aztán arról is szólt, hogy a hálapénzt kiváltó magasabb egészségügyi bérek elegendőek-e arra, hogy a paraszolvencia ideje soha ne térjen vissza.

A hálapénz kérdése

"A folyamat történelmi erénye, hogy a paraszolvenciát kiiktatta a rendszerből. Ezt nem lehet eléggé dicsérni. A paraszolvencia magas szinten volt káros a morálra, a betegutakra, mindenre. De az, ahogy megszüntettük a mostani béremeléssel, azb új jogszabályokkal, annál jobban is meg lehetett volna szüntetni, hiszen a teljesítményelem a bérekben nem jelenik meg. Voltak olyan elképzelések, amelyekben ez is szerepelt, de sajnos nem ezt fogadták el. Ebben a Magyar Kórházszövetségnek más volt a véleménye, mint ami a végén a megoldás lett" – részletezte Velkey György.

Nem is nyugodtak bele, "nem is szabad", mert a motivációhiány baj, és az jött létre most az egyén szintjén. Szerinte ezt még "reparálni kell".

"Érthető, hogy a Magyar Orvosi Kamara ragaszkodott a leírt és megígért változtatásokhoz, de ez káros is volt, mert a motivációs elemet kiemelte a rendszerből. A tavalyi béremelési lépcsővel az orvosbérek emelkedtek, a nővérbérek emelkedése háttérbe szorult és késett fél évet, ez a kórházi belső világot, a munkatársak közötti hangulatot jelentősen lerontotta" – mondta a Magyar Kórházszövetség elnöke.

Ezen azonban "túl vagyunk", fél évvel később megtörtént a béremelés "akkor megígért üteme", márciusban pedig megtörténik a második ütem, "remélem, elfelejtjük ezt a baklövést".