Infostart.hu
eur:
388.65
usd:
330.78
bux:
110890.99
2025. december 22. hétfő Zénó
igmándi erőd
Nyitókép: Wikipédia/Civertan Grafikai Stúdió

Megújult az Igmándi Erőd

A külgazdasági és külügyminiszter szerint ebben fontos szerepe volt a kölcsönös tiszteletre alapuló magyar-szlovák együttműködésnek is.

Szijjártó Péter a megújult erőd projektátadó ünnepségén arról számolt be, hogy a kölcsönös tiszteletre alapuló magyar-szlovák együttműködés tette lehetővé Észak-Komáromban az Új Erőd, Dél-Komáromban pedig az Igmándi Erőd felújítását, ami igen időszerű volt, mivel a Csillagerőd és a Monostori Erőd korábbi felújítása ezek nélkül csak félsiker volt.

A két ország közösen pályázott európai uniós forrásokra, és el is nyertek erre a célra 600 millió forintot, ebből 230 millió forint jutott az Igmándi Erőd felújítására, ahol ezáltal multifunkcionális közösségi tér jön létre, hogy a város polgárai újra birtokukba vehessék azt méltó módon.

"Itt volt bőven az ideje annak, hogy a komáromi erődrendszernek ezt az elemét is a történelem iránti tiszteletből, a Komáromban egykor a szabadságért és a szuverenitásért küzdő hősök iránti tiszteletből felújítsuk"

mondta, majd aláhúzta, hogy a komáromi erődrendszer jelenleg várományosként szerepel az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi listáján, azonban a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy véglegesen is felkerülhessen a jegyzékbe.

Szijjártó Péter kitért arra is, hogy a város talán soha nem fejlődött ekkora lépésekkel, mint napjainkban, ez szabad szemmel is messziről látható. A kormány az utóbbi években tizenhét nagy vállalati beruházást támogatott Komáromban, amelyek révén 640 milliárd forintnyi beruházás, ezáltal pedig négyezer új munkahely jött létre.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Új független ország születhet Donald Trump ölelésében? – Felbomolhat jövőre a világ egyik legnagyobb hatalma

Új független ország születhet Donald Trump ölelésében? – Felbomolhat jövőre a világ egyik legnagyobb hatalma

Ha szeparatista mozgalomról beszélünk Kanadában, a legtöbbeknek a frankofón Québec tartomány juthat eszébe. A túlnyomórészt francia anyanyelvű québeciek 1980-ban és 1995-ben is népszavazást tartottak az elszakadásról, az anglofón többségtől különálló kultúrára és történelemre hivatkozó függetlenségpártiak azonban mindkétszer alulmaradtak – bár másodjára csupán 1,2 százalékponttal. Ám nem Québec az egyetlen régiója a világ második legnagyobb országának, amely valaha kacérkodott, illetve kacérkodik a kiválással. Mi több, a nyugati préri éllovasa, Alberta jövőre akár odáig mehet, hogy referendumra viszi a kérdést, bár nem elsősorban azért, mert meghallották az 51. államról beszélő Donald Trump csalogatását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×