eur:
402.13
usd:
383.27
bux:
87542.1
2025. február 16. vasárnap Julianna, Lilla
Tokaj, 2023. október 24.Tokaj - Hétszőlő felirat a tokaji Kopasz hegy szőlőültetvényeinél 2023. október 24-én. Az elmúlt héten Tokajt választotta a világ legjobb kiemelt települései közé az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO). Az alapításának 950. évét ünneplő város 5 földrész mintegy 260 településével versengve nyerte el a Best Tourism Villages of 2023-díjat. A rangos nemzetközi díj elismerése az eddigi felújításoknak, és mozgatórugója a további, történelmi léptékű turisztikai fejlesztéseknek, melyek célja, hogy hazánk egyik legkedveltebb célpontjává váljon a világörökségi borvidék és a tokaji aszú névadó települése.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Bizonytalan jövő: veszélybe kerülhetnek a tokaji és a villányi szőlőültetvények is

Sokkal több a megműveletlen hazai szőlőterület, mint a korábbi években. A probléma mára a nagy hagyományokkal és presztízzsel rendelkező borvidékeket is elérte. Az Agrárszektor főszerkesztője azt mondta az InfoRádióban, hogy folyamatosan romlik a munkaerő minősége is, miközben egyre több gazdaság veszteséges, így valószínűleg nehéz évek várnak a magyar borágazatra.

Egyre több hazai borvidéken hagynak fel a szőlőültetvények művelésével, mert csak veszteséggel tudják eladni terményüket a tulajdonosok. A probléma már a tokaji és a villányi gazdákat is elérte. Az Agrárszektor főszerkesztője azt mondta az InfoRádióban, hogy a borszőlő felvásárlási ára jelenleg nagyon alacsony, az elmúlt 10-15 évben csak kismértékben emelkedett, miközben a szőlőültetvények megművelése rendkívül költséges.

Nagy terhet ró a termelők vállára, hogy az elmúlt években elszállt a gázolaj és a növényvédő szerek ára, továbbá sokba kerül az idénymunkások alkalmazása is, akiket ráadásul nagyon nehéz toborozni. Braunmüller Lajos hozzátette: a gazdák többségének beszámolói alapján

„folyamatosan romlik a munkaerő minősége”, ami jelentősen hátráltatja a termelési és termesztési folyamatokat.

Mivel egyre több gazdaság veszteséges, sorra döntenek úgy a termelők, hogy nem művelik tovább a szőlőültetvényeiket.

A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy egész Európában és Magyarországon is csökken az alkoholfogyasztás, ezen belül is különösen a borfogyasztás, közben pedig „az egyre szűkülő piacon tömegével törnek előre az újvilági borok – például Kaliforniából, Chiléből, Dél-Afrikából, Új-Zélandról és Ausztráliából”.

Braunmüller Lajos úgy véli, az se jelentene megoldást a problémára, ha a gazdák egy ideig felhagynának a termesztéssel, ugyanis a szőlő nagyon gyorsan tönkremehet. „Akár két-három év alatt is elburjánzhat, begazosodhat az adott terület, ha nem foglalkoznak a gyomirtással, nem metszik meg vagy kötözik a szőlőt” – magyarázta az újságíró.

Sok esetben ez visszafordíthatatlan kárral jár vagy csak hatalmas költségek árán lehet helyrehozni az adott ültetvényt. Utóbbit a gazdák többsége nem tudja vállalni.

„Ha három évig nem műveljük a szőlőt, akkor már érdemes inkább kivágni és újratelepíteni”

– mondta Braunmüller Lajos.

Az Agrárszektor főszerkesztője végül elmondta: egyelőre semmi jele annak, hogy két-három éven belül érdemben javulni tudna a helyzet, így jelenleg teljesen bizonytalan a magyar borágazat jövője.

(A nyitóképen: Hétszőlő felirat a tokaji Kopasz-hegy szőlőültetvényeinél. Tavaly októberben Tokajt beválasztotta a világ legjobb kiemelt települései közé az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO). Az észak-magyarországi város öt földrész mintegy 260 településével versengve nyerte el a Best Tourism Villages of 2023-díjat.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.17. hétfő, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa
Veszélyes csapda egy államnak belföldre eladósodnia

Veszélyes csapda egy államnak belföldre eladósodnia

Az EU-tagállamok fiskális helyzete jelentős eltéréseket mutat, különösen az államadósság, a költségvetési egyenleg és a bankrendszer hazai államadósság-kitettsége („home bias”) tekintetében. Míg korábban az Európai Unió kifejezetten pártolta, hogy a tagállamok a hazai szereplőkre támaszkodjanak inkább az adósságfinanszírozásban, most egy friss bizottsági elemzésben árnyalták már álláspontjukat. Arra jutottak, hogy a magas belföldi kitettség (különösen ha a bankrendszer felé áll fenn) növeli a pénzügyi stabilitási kockázatokat, különösen egy esetleges fiskális vagy gazdasági sokk esetén a túlságosan nagy egymásrautaltság miatt, amire a Bizottság erősebb diverzifikálást ajánl a finanszírozásban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×