Infostart.hu
eur:
388.41
usd:
330.52
bux:
110579.18
2025. december 22. hétfő Zénó
Sorompó a Rákosrendező pályaudvar egykori állomásépülete előtt a Szegedi út és Teleki Blanka utca kereszteződésében 2024. január 3ésán.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Halálos gázolások a mozdonyvezetők szemszögéből: macsóskodásnak nincs helye, minden tragédia emberpróbáló

A balesetekre nem lehet előre felkészülni, a kezdő mozdonyvezetők útját mentoroknak kell egyengetniük, hogy jól tudjanak reagálni a váratlan helyzetekre – mondta Molnár Péter mozdonyvezető egy podcastműsorban. Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus szerint nem mindenki alkalmas erre a munkára, évente a jelentkezők 7-14 százalékát utasítják vissza az uniós direktívák miatt.

A MÁV-csoport adatai szerint idén vasúti átjárókban eddig tizenhat baleset történt – öttel több, mint a 2023-as év hasonló időszakában. Ezek közül egy halállal végződött, három pedig súlyos sérülésekkel járt. Tizenkét ember halt meg tiltott helyen való tartózkodás miatt, őket elsodorta vagy elütötte a vonat. A mozgó vonatról történő leugrás egy ember életét követelte, ketten pedig súlyosan megsérültek. Egy fiatalembernek áramütés okozta a halálát, miután felmászott egy álló mozdony tetejére szelfit készíteni.

A MÁV hangsúlyozta, hogy az értelmetlen halálesetek mindegyikét az alapvető biztonsági szabályok megszegése és a figyelmetlenség okozza. Minden gázolás traumatikus élmény a vonatvezetőknek, illetve azoknak az utasoknak is, akik a járműről vagy a peronról nézik végig az eseményeket.

Ezt a témát dolgozta fel a MÁV-csoport hivatalos honlapján elérhető, Menet közben című podcastsorozat legújabb adása. A műsorban Molnár Péter mozdonyvezető azt mondta,

egy balesetre nem lehet felkészülni.

Mint fogalmazott, sokszor átélt ilyen szituációkat, és nagyon fontosnak tartja, hogy a kezdő mozdonyvezetőket tapasztalt mentorok készítsék fel lehetőleg még a gyakornoki hónapok vagy évek alatt arra, hogy bármikor adódhatnak váratlan helyzetek.

„Egy-egy gázolás után más emberré válunk. Egyeseknek le kellene küzdeniük a macsó kultuszt. Ilyen helyzetekben nyugodtan lehetünk egy kicsit elkeseredettek.

Nyugodtan mutathatjuk kifelé is azt, hogy igenis megviselt a gázolás”

– fogalmazott Molnár Péter, aki nyolc esetben élt át ilyen tragédiát, melyek közül kétszer autóval ütközött a mozdonyával.

Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus szerint azt is számításba kell venni, hogy nem mindenki alkalmas mozdonyvezetőnek. „Van egy uniós direktíva arra vonatkozólag, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie egy mozdonyvezetőnek pszichésen, orvosilag és testileg. Ezen szempontok alapján a jelentkezők 7-14 százalékát kell visszautasítanunk évente” – magyarázta a műsorban.

Mint mondta, nem feltétlenül véglegesek ezek a visszautasítások, ugyanis a jelentkezők között nagyon sok a 19-20 éves fiatal, akik korukból adódóan „még nincsenek azon a fejlettségi és érettségi szinten”, hogy mozdonyt vezethessenek, később azonban megfelelő rutint és tapasztalatot szerezve már munkába állhatnak a vasúttársaságnál – amennyiben minden követelményt teljesíteni tudnak.

Az utasok idén is találkozhatnak figyelemfelkeltő plakátokkal, filmekkel, reklámokkal a lehetséges balesetveszélyekkel és a biztonságos közlekedéssel kapcsolatban. A nyári időszakban különösen a Balaton-part és a Velencei-tó közelében lévő vasúti átjáróknál, valamint az Erzsébet-táborokban lesznek ilyen kampányok, akciók.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×