Infostart.hu
eur:
386.08
usd:
331.51
bux:
119504.32
2026. január 14. szerda Bódog
Nyitókép: Dörgő Zsuzsi / Greenpeace

Jelentős mennyiségben talált káros oldószert a Greenpeace a Gödön kiömlött szennyvízben

Reprodukciót károsító oldószer került ki a Samsung-gyár közelében lévő gödi földekre. A születendő gyermekek egészségére veszélyt jelentő N-metil-pirrolidon (NMP) nevű vegyületet az akkumulátorgyártásban is használják. A mérgező anyag súlyos szemirritációt okozhat, valamint irritálhatja a bőrt és a légutakat.

2024. február 21-én értesítette a Greenpeace-t a Göd-ÉRT Egyesület, hogy a Samsung SDI Magyarország Zrt. gödi akkumulátorgyára mellett csőtörés miatt szennyvíz ömlik ki a környezetbe. A csőtörést rövid időn belül elhárították, ám kiterjedt méretű tócsákban a közeli termőföldön maradt a szennyvíz, mellyel bármelyik helyi lakos, arra járó érintkezhetett. A Göd-ÉRT Egyesület képviselője a frissen kifolyó vízből, míg a Greenpeace munkatársai a mellette lévő szántóföldön vettek mintákat - írja közleményében a környezetvédelmi szervezet.

A mintákat ezután a Greenpeace eljuttatta az Eurofins Magyarország laboratóriumába bevizsgálásra.

A vizsgálatok mindkét mintában 200 mikrogramm/liter mennyiségben mutatták ki az NMP jelenlétét.

A magzatkárosító oldószer uniós korlátozás alá esik, ezért a vegyületet az EU-ban csak külön engedéllyel lehet használni.

Bár a nyilvánosság felé nem ismert, hogy pontosan mely vízvezetékben történt a csőtörés, az azonban teljességgel elfogadhatatlan, hogy a szántóföldre kikerülve terheli a környezetet a mérgező NMP-vel szennyezett víz. Az oldószernek semmi keresnivalója nem lenne a kommunális szennyvízben, de ipari szennyvízben sem feltétlenül elfogadható ez a mennyiség - szögezi le a Greenpeace.

A Greenpeace az eset kapcsán adatigényléssel fordult a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt-hez, a katasztrófavédelemhez, a Pest Vármegyei Kormányhivatalhoz, illetve Göd Város Önkormányzatához. Levelében a zöldszervezet bejelentette a vizsgálati eredményeket, és az alábbiak tisztázását várja:

  • Ipari vagy kommunális szennyvíz ömlött ki a Samsung-gyár melletti termőföldekre 2024. február 21-én? Mi volt az NMP szennyezés forrása?
  • Véleményük szerint elfogadható-e a zöldszervezetek vizsgálatai során kimutatott 200 mikrogramm/liter NMP jelenléte?
  • Tettek-e bármilyen intézkedést a kifolyt szennyezés kezelésére?
  • Mi az oka, hogy már több alkalommal csőtörések voltak a Samsung-gyár környékén?
  • Tudnak-e arról, hogy máskor is kijuthatott csőtörés vagy más vízszennyezés révén NMP a gyár körül a talajba, talajvízbe?
  • Milyen határozatok, büntetések történtek eddig a Samsung-gyárból származó bármely vízszennyezés (csőtörések, a megengedettnél magasabb szennyezettség, talajvízszennyezés) ügyében?

A szervezet közleményében azt írja, ez már a sokadik alkalom, hogy Gödön az emberi egészségre rendkívül veszélyes méreg kerül ki a környezetbe. Ezt a vegyi anyagot találták meg korábban a gödi kutakban, azaz a talajvízben 15 mikrogramm/liter körüli értékben. A Göd-ÉRT Egyesület a 2022-es kútvíz-szennyezés kapcsán hangsúlyozta:

szükségesnek tartja annak tényszerű kivizsgálását, hogy miként kerülhetett a talajvízbe a Samsung-gyárában is használt mérgező oldószer, emellett elengedhetetlennek nevezte állandó talajvízfigyelő kutak létesítését a lakóövezet és az iparterület között.

Megdöbbentő, hogy a hatóságok az Egyesület egyik követelését sem teljesítették. Később kiderült, hogy a Samsung-gyár csak 2021-ben több mint 80 tonna NMP-t bocsátott ki a levegőbe - ezt a jelentős kibocsátást a jogszabályok félreértelmezése miatt engedte akkor a hatóság.

A Greenpeace ezért azt követeli, hogy

  • a hatóságok a lehető leghamarabb tisztázzák a szennyező anyag eredetét, és ha az akkumulátorgyár az NMP forrása, akkor végre biztosítsák, hogy ne történjenek további szennyeződések;
  • a kormány erősítse meg a hatóságokat, biztosítsa azok függetlenségét, hogy azok valóban fel tudjanak lépni a szennyezések ellen;
  • legyen a szennyezőkkel szemben sokkal hatékonyabb a fellépés, szülessenek arányos, elrettentő büntetési tételek;
  • folyamatos és nyilvánosan azonnal elérhető monitoring mérések biztosítsák az akkumulátorgyárak és kapcsolódó üzemek megfelelő, szennyezésmentes működését;
  • a cégek csak az elérhető legjobb, legbiztonságosabb technológiát alkalmazzák, és működjenek transzparensen. Ellenkező esetben a működésükhöz ne kapjanak engedélyt;
  • az akkumulátoripari létesítményekről a helyi lakosság, civilek bevonásával döntsenek, és azok ne erőltetett menetben, kiemelt állami beruházásként épüljenek.

A Greenpeace követelése, hogy a hatóságok ezeket az elvárásokat érvényesítsék annak érdekében, hogy a cégek szabályszerű működésével garantálni tudják a dolgozók, a környéken lakók és gyermekeink egészségét. Ezeknek az elmulasztása olyan súlyos következményekkel járhat, hogy minden hibát és szennyezést teljesen ki kell zárni - szögezi le közleményében a környezetvédelmi szervezet.

Címlapról ajánljuk
Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek, az enyhülés után visszatér a havazás

Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek, az enyhülés után visszatér a havazás

Az Európát és Magyarországot jelenleg érintő havas, hideg időjárást nem rendkívüli esemény okozza, hanem több, egymással összefüggő légköri folyamat együttállása – hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádióban. Kovács Erik szerint az átmeneti, enyhébb, ködös napok után erőteljes, szibériai hideg levegő érkezik ismét, éjszakai és nappali fagyokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×