A kegyelemben részesült K. Endre korábban azzal az indokkal fordult a Kúriához, mert kifogásolta, hogy nem volt ott, amikor az áldozatot kihallgatták. Ezzel "az elsőfokú bíróság súlyosan megsértette egy személy védelemhez való jogát", legalábbis ez volt a védelem érvelése - értesült a hvg.hu.

Tehát védője szerint K. Endre joga sérült azzal, hogy nem lehetett ott, amikor az áldozatot kihallgatták és nem kérdezhette őt.

"Az elsőfokú bíróság ezzel a rendelkezésével megfosztotta [K. Endrét] attól a lehetőségtől, hogy a tanúhoz közvetlenül kérdéseket tegyen fel, állításaival szembesítse őt" – érvelt az ügyvéd.

A Legfőbb Ügyészség, majd a Kúria nem érezte megalapozottnak a kérelmet, a büntetőeljárásról szóló törvény szerint ugyanis “azt a vádlottat, vagy a hallgatóság közül azt, akinek jelenléte a különleges bánásmódot igénylő tanút a kihallgatása során zavarná”, van lehetőség eltávolítani a tárgyalóteremből.

Ebben az esetben a tanúnak a “büntetőeljárásban részt vevő más személyhez fűződő viszonya” miatt indokolt volt, hogy K. Endre távollétében hallgassák ki, és a Kúria szerint az is “egyértelmű, hogy a terheltek hatalmukkal, tekintélyükkel, befolyásukkal visszaéltek”, ezért a bíróság döntése “indokolt, a törvénynek megfelelő volt”.

A lap emlékeztet arra, hogy a lúggal megcsonkított Renner Erika ügyében vetődött fel hasonló, de ott az áldozat érvelt ezzel.