Ahhoz, hogy a magyarság eredetéhez eljussunk, szükségünk van az ősi népművészeti motívumok, a zenei formációk kutatására – vélekedett az InfoRádiónak adott interjújában Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója.

"Rendkívül lényeges a klasszika-filológia, de nagyon lényeges az antropológia új entitása, az archeogenetika" – hangsúlyozta.

Tervben van az is, hogy régészeti módszerekkel azonosítják az Esztergom Szentkirály királyi központot, bazilikát és ispotályt. Ennek részleteiről elmondta, ez a régészeti kutatóközpont egyik munkaterülete.

"Esztergom a középkorban lényegesen nagyobb város volt, mint jelenleg. Példának mondom, 38 templom helyezkedett el a területén. Jelenleg a feltárások vannak napirenden, de a megadott terv szerint ezen a vonalon tovább lehet lépni" – magyarázta.

Ezen a ponton említette meg, hogy szeretnék folytatni az abasári feltárásokat is, de Fóton is dolgoznának és Mongóliában is.

Szeptemberben megszervezték a Sponsa Mea, Regina Nostra – Külföldre került magyar királylányok civilizatórikus szerepe a középkori Európában című konferenciát, majd jött a Megelőző, és nem kalandozó hadjáratok, illetve a trianoni konferencia is új kutatási eredményeket mutatott be.

A következő nagy téma a Szent Korona-eszme feldolgozása,

ami 9-10 kerekasztal-beszélgetés formáját ölti, az előadásokon állandóan telt ház van, "rendkívül nagy az érdeklődés" Kásler Miklós szavai szerint, de szeretné is, hogy Magyarországon az érték-, kultúra-, hagyomány- és történelemorientált szemlélet lenne a divat.