Infostart.hu
eur:
360.15
usd:
315.88
bux:
143471.05
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga
Bősz Anett (DK) humán területekért felelős főpolgármester-helyettes, Tüttő Kata (MSZP) városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes, Kiss Ambrus (független) általános főpolgármester-helyettes, Karácsony Gergely főpolgármester, Számadó Tamás főjegyző és Kerpel-Fronius Gábor (Momentum) okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes (b-j) a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városházán 2023. december 13-án.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Elfogadták a fővárosi önkormányzat 2024-es költségvetését

Elfogadta a fővárosi önkormányzat jövő évi költségvetését szerdán a Fővárosi Közgyűlés, ami a 2024-es büdzsében a bevételi és kiadási főösszeget 448 milliárd 741 millió 931 ezer forintban határozta meg.

A 17 igennel elfogadott rendelet az önkormányzat költségvetési bevételét 437 milliárd 699 millió 871 ezer forintban, kiadásait 442 milliárd 647 millió 894 ezer forintban állapítja meg.

Az így keletkező 4 milliárd 948 millió 22 ezer forintos hiányt az előző évek maradványának igénybevételével, belföldi értékpapírok bevételeiből, valamint bankbetétek bevételeiből finanszírozzák, a hiteltörlesztés kiadásaira 6 milliárd 94 millió 36 ezer forintot fordítanak.

A Fidesz–KDNP képviselői nem tértek vissza a ülésre, aminek elején Karácsony Gergely főpolgármester szünetet rendelt el V. Naszályi Márta (Párbeszéd), I. kerületi polgármester fegyelmi tárgyalása miatt, hogy elkísérhessék.

A javaslathoz készült előzetes hatásvizsgálatban azt írták, a fővárosi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó közfeladatok ellátásában a 2024-es év a korábbiakhoz hasonlóan kritikusan nehéz évnek ígérkezik. Az országot sújtó szociális, egészségügyi és gazdasági válságot követően jelentkező infláció következtében a kiadások emelkedésével kell számolni, ugyanakkor a bevételek és a szolidaritási hozzájárulási fizetési kötelezettség egyenlegéből képződő éves működési mozgástér szűkössége miatt több feladat esetében törekedtek az előző évi kiadási szint megtartására.

A nehéz anyagi helyzetet csak tovább nehezítik a kormányzat által meghozott költségvetési döntések, a szolidaritási hozzájárulás mértékének 30 százalékos emelése. A tervezés során igyekeztek számításba venni minden kockázatot, és úgy látják, hogy a javaslatban szereplő finanszírozás mellett a közfeladatok elláthatók, a közszolgáltatások működtethetők – olvasható.

Az elfogadott javaslat szerint 2024-ben elindítják a Lakásügynökségi programot, amely szerint bevonhatóvá válnak magántulajdonban lévő lakások is a bérlakás-programba, továbbá funkcióváltást támogató programban korábban például iskolaépületekként működő infrastruktúrát alakítanak át bérlakásokká közvetlen európai uniós források felhasználásával. A Területfejlesztési Operatív Program plusz keretében 8,5 milliárd forint értékben használaton kívüli önkormányzati lakások felújítása is megvalósítható – mutattak rá.

Közölték, a körülmények azt engedik 2024-ben, hogy saját forrás terhére a már korábban eldöntött és szerződött beruházási és felhalmozási feladatokat hajtsák végre. Ezenkívül, a korábbi évekhez hasonlóan, 12 olyan fővárosi projekt is zajlik, amik közvetlenül európai uniós támogatással valósulnak meg.

A hidak felújításáról azt írták, a finanszírozás bizonytalansága miatt a rekonstrukciókat jelenleg nem lehet tervszerűen és a műszaki szükségszerűség alapján előre beütemezni. Jelenleg 3,3 millió négyzetméter útpálya igényel azonnali beavatkozást, ugyanakkor a rendelkezésre álló források mellett az úthálózat állapotában számottevő javulás elérése nem lehetséges és elkerülhetetlen az egyre nagyobb mértékű romlás. Rámutattak arra is, hogy a Budapest Közút kezelésébe tartozó úthálózat teherbírás szempontjából többségében megfelelő, azonnali, jelentős pályaszerkezeti beavatkozást nem igényel.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a 2024-es büdzsét az újrarendeződés és a küzdelem költségvetésének nevezte, és négy prioritást jelölt meg: az energiafüggetlenség megteremtését, az élelmiszerbiztonságot, a lakásprogramot, valamint a víziközművek megvédését.

A főpolgármester-helyettes azt mondta, hogy a főváros gazdasági szuverenitása nem biztosított. A második legnagyobb kiadás a kormány finanszírozása, ugyanis jövőre 75,5 milliárdot kell befizetni - szolidaritási hozzájárulásként - a kormánynak.

Az elfogadott javaslatban kiemelték, hogy a fővárosi önkormányzat költségvetési mozgásterének átrendeződését jól mutatja, hogy miképpen változott a működésre költött források struktúrája az elmúlt hat évben: a 2018. évi zárszámadás alapján a fővárosi működési pénzének 15 százalékát a kormány biztosította, míg 5 százaléka intézményi bevételekből származott. Ebből következően a saját bevétel a működési kiadás 80 százalékát át fedezte.

A 2024. évi költségvetés alapján az látszik, hogy a kormányzati finanszírozás aránya csökken, 10 százalék alá mérséklődött (9,6 százalék), ugyanakkor ezzel együtt az önkormányzat terhei érdemben növekedtek: a működési kiadásoknak immár 86,6 százalékát kénytelen saját bevételből fedezni - írták.

A működési kiadás saját bevétellel fedezett részét nézve az látható, hogy 2018-ban és 2024-ben is 61 százalékát költötte és költi várhatóan a főváros a közösségi közlekedés működtetésére és a kormánynak fizetendő szolidaritási hozzájárulás kifizetésére.

Közölték, a különbség a belső arányokban látszik: 2018-ban még a kiadások 57,7 százaléka került a közösségi közlekedés céljaira, és 3,3 százaléka került szolidaritási hozzájárulásként a kormánynak befizetésre. Ez a belső arány 2024-ben a kormányzati beavatkozás nyomán várhatóan a közösségi közlekedésben 39,6 százalékra csökken, míg a kormánynak fizetendő szolidaritási hozzájárulás 21,4 százalékát adja a kiadási oldalnak.

A belső struktúra változása ezen két tétel esetében egyértelműen megmutatja, hogy hol van az a pénz, amely miatt tartósan veszteséges a közösségi közlekedés működtetése, és ami matt nem lehet a meglévő eszközállomány pótlására forrást biztosítani – írták, majd úgy fogalmaztak: „a pénz a kormánynál van. A kormányzati beavatkozások miatt tehát kevesebb jut a budapestieknek, több az államnak”.

Címlapról ajánljuk

Lando Norris nyerte a Forma–1-es Magyar Nagydíjat

Norris csapattársa, Oscar Piastri váltóhiba miatt néhány körrel a befutó előtt a második helyről esett ki. A négyszeres világbajnok Max Verstappen végzett a második helyen. A vb-pontversenyt vezető Kimi Antonelli lett a harmadik, és 50 pontra növelte előnyét a pontversenyben.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tisza-kormány: sorra jönnek a bejelentések, három településen volt időközi választás

Tisza-kormány: sorra jönnek a bejelentések, három településen volt időközi választás

A Tisza Párt frakciója Sonnevend Pált, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanárát jelöli alkotmánybírónak Hende Csaba megüresedett helyére, a parlament pedig már hétfőn megválaszthatja a testület új tagját. Három településen tartottak ma időközi önkormányzati választást: Bárdudvarnokon és Bakócán polgármestert és képviselőket választottak, Békéscsabán pedig az új egyéni választókerületi képviselő személyéről szavaztak. Szeptembertől nyilvánosan is elérhetők lesznek az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések intézményi adatai, ezt Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter jelentette be. Megújul a Népliget és a Planetárium. Cikkünk folyamatosan frissül a Tisza-kormány döntéseivel vasárnap.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×