eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Karácsony Gergely főpolgármester (b) és Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács (Főét) alakuló ülésén a Főpolgármesteri Hivatalban 2020. február 11-én. A háromoldalú érdekegyeztető fórumban öt szakszervezeti és öt munkáltatói szövetség, valamint a fővárosi önkormányzat képviselői foglalnak helyet.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Kiss Ambrus: a fővárosnak folyamatosan sakkoznia kell, kérdés, mi lesz a BKK jegyáraival

A közösségi közlekedés után a főváros második legtöbb pénzt felemésztő kötelező feladatává lépett elő a kabinet finanszírozása, ami 2024-ben már 38 milliárd forintba fog kerülni – közölte Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes egy lapinterjúban.

„Kétségtelen, hogy nem szokványos a városműködtetési gyakorlat. Folyamatosan sakkozni kell, hogy fizetőképes maradjon az önkormányzat.” – fogalmazott az általános főpolgármester-helyettes a Népszavának.

Arra a kérdésre, hogy mennyivel nyitották a szerdai napot, Kiss Ambrus azt válaszolta, hogy

mínusz 5,4 milliárd forint volt az önkormányzat számláján,

vagyis ismét folyószámlahitelből finanszírozzák a fővárost. Mint hozzátette, decemberben a kerületek pénzével együtt legfeljebb 10-12 milliárd adóbevételre számíthatnak, de továbbra is vannak kintlevőségeink, mint például a trolibeszerzéshez ígért uniós források. „Ebből kell összematekozni, hogy az év végén nullán álljon a számláló.”

Kitért arra is, hogy a főváros jogvédelmet kért a 3,9 milliárdos szolidaritási hozzájárulás miatt indított perben. A Fővárosi Ítélőtábla hozott is egy határozatot erről, ám ezt a Magyar Államkincstár (MÁK) megfellebbezte. A Kúria másodfokú döntése még nem ismert – mondta, hozzátéve: megvan az az esély arra, hogy a gazdasági stabilitási törvényt megsértve folyószámlahitellel zárják az évet.

A főváros 2024-es költségvetését illetően úgy fogalmazott, hogy négy prioritást rögzítettek:

  • Az első az energiafüggetlenség. A távlati cél az, hogy a városi közszolgáltatók annyi energiát termeljenek, mint amennyit felhasználnak.
  • A második a megfizethető lakhatás, aminek érdekében jövőre elindítják a fővárosi lakásügynökséget, amivel magánlakásokat is bevonnánk a bérlakás piacra.
  • A harmadik prioritás a víziközművek: „a nem lakossági vízdíj rendezésével remélhetőleg stabilizálható lesz az idén vastagon veszteséges Fővárosi Vízművek pénzügyi helyzete, illetve jövőre befejeződik a Fővárosi Csatornázási Művek visszavásárlása.”
  • A negyedik az élelmiszer-ellátás biztonság kérdése. Ebben részben a nagybani piac, részben a vásárcsarnokok üzemeltetése révén játszanak szerepet, de fontos elem a közétkeztetés

– sorolta.

Szerinte jövőre több milliárddal karcsúbb lesz a büdzsé az ideinél. A működési kiadásra 407 milliárdot terveztek, felhalmozásra 35,4 milliárdot, erre jön a hiteltörlesztés 6 milliárdja. Az állami normatíva nélküli bevétel 83 százalékát az iparűzési adó jelenti, a többiből – közterület foglalás, parkolási díj – tételenként alig néhány milliárd folyik be.

Az iparűzési adóból az ideinél 11,5 százalékkal több bevételt, 303 milliárdot remélnek

– jegyezte meg.

Azzal kapcsolatban, hogy várható-e BKK-jegyáremelés jövőre, Kiss Ambrus azt állította, hogy nem számolnak ezzel. Mások mellett arról is beszélt, hogy saját forrásból egyetlen új beruházás indítására sincs pénze jelenleg a fővárosnak.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×