eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Fecskendőbe töltik a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyagot, a Comirnaty-vakcinát a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház oltópontján 2022. június 3-án. A kórházi oltópontok keddenként és péntekenként vannak nyitva. Keddenként csak időpontfoglalással, péntekenként anélkül is lehet menni oltásra 7 és 19 óra között.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Hatvanmilliárd forintot várnak Magyarországtól, a kormány elmagyarázza, hogy miért nem fizet

A Pfizer jogi eljárást indított Magyarország és Lengyelország ellen, mert a két ország nem vett át vakcinákat a cégtől.

A Politico birtokába jutott dokumentumok szerint a magyar kormány összesen hárommillió adag koronavírus elleni vakcinát nem hajlandó átvenni és kifizetni – írja a penzcentrum.hu a lap alapján.

A magyarok az ukrajnai háborúra hivatkozva nem voltak hajlandók átvenni a szállítmányt és kifizetni. Mintegy

60 milliárd forint a tét.

Közben azt írta a Kormányzati Tájékoztatási Központ a Magyar Nemzetnek, hogy a vakcinákat az unió „feleslegesen nagy mennyiségben rendelte meg és kényszerítette rá a tagállamokra”. Ezért döntött úgy a magyar kormány, hogy mégsem tart igényt a második körös közös EU-s beszerzésű Pfizer-vakcinákra. A kormány hozzátette: „A Pfizer-beszerzéseket a korrupció gyanúja lengte körbe az Európai Bizottságban”.

A kormányzat már 2021-ben arról beszélt, hogy az Európai Bizottság mindössze egy napot adott a tagállamoknak arra, hogy eldöntsék, kérnek-e Pfizer-vakcinát, és ha igen, mennyit. A magyar kormány végül kért oltóanyagot, 2022 novemberében viszont már visszamondták ezt.

Hasonló okból perlik egyébként Lengyelországot is, Romániában pedig azért robbant ki botrány, mert az akkori kormány túl sok vakcinát rendelt, ezzel pedig kárt okozhattak a román költségvetésnek.

Az Európai Bizottság vakcinabeszerzései körül több eljárás is zajlik, a The New York Times például azokat az SMS-eket szeretné kiperelni, amikben Ursula von der Leyen bizottsági elnök nyélbe ütötte az üzletet - írta a Telex.

Az EB másképp gondolja

Az Európai Bizottság nem vásárolt Covid-19 elleni oltóanyagot, hanem a tagállamokkal folytatott konzultációk alapján keretszerződéseket írt alá vakcinák beszerzéséről a gyógyszercégekkel – mondta a Népszavának Stefan De Keersmaecker bizottsági szóvivő, reagálva arra, hogy a magyar kormány szerint feleslegesen rendelt be annyi vakcinát az Európai Bizottság.

Stefan De Keersmaecker szerint a pandémia idején minden fontos döntést az úgynevezett irányító testület hozott, amiben valamennyi uniós ország és a biztosi kollégium képviseltette magát. A tagállamok ott döntöttek arról, hogy mennyi vakcinára és milyen feltételek mellett van szükség.

Később több tagállam is változtatni szeretett volna ezeken a szerződéseken, aminek oka lehet, hogy a Pfizer késett a vakcinák kiszállításával. A Népszava szerint Magyarország is változtatni akart a Pfizerrel kötött szerződésén, ám végül a módosítást nem írta alá, így a korábbi megállapodása maradt érvényben, és az abban foglaltak kötelezik most.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×