Infostart.hu
eur:
389.93
usd:
336.56
bux:
121464.81
2026. március 3. kedd Kornélia
Fecskendőbe töltik a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyagot, a Comirnaty-vakcinát a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház oltópontján 2022. június 3-án. A kórházi oltópontok keddenként és péntekenként vannak nyitva. Keddenként csak időpontfoglalással, péntekenként anélkül is lehet menni oltásra 7 és 19 óra között.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Hatvanmilliárd forintot várnak Magyarországtól, a kormány elmagyarázza, hogy miért nem fizet

A Pfizer jogi eljárást indított Magyarország és Lengyelország ellen, mert a két ország nem vett át vakcinákat a cégtől.

A Politico birtokába jutott dokumentumok szerint a magyar kormány összesen hárommillió adag koronavírus elleni vakcinát nem hajlandó átvenni és kifizetni – írja a penzcentrum.hu a lap alapján.

A magyarok az ukrajnai háborúra hivatkozva nem voltak hajlandók átvenni a szállítmányt és kifizetni. Mintegy

60 milliárd forint a tét.

Közben azt írta a Kormányzati Tájékoztatási Központ a Magyar Nemzetnek, hogy a vakcinákat az unió „feleslegesen nagy mennyiségben rendelte meg és kényszerítette rá a tagállamokra”. Ezért döntött úgy a magyar kormány, hogy mégsem tart igényt a második körös közös EU-s beszerzésű Pfizer-vakcinákra. A kormány hozzátette: „A Pfizer-beszerzéseket a korrupció gyanúja lengte körbe az Európai Bizottságban”.

A kormányzat már 2021-ben arról beszélt, hogy az Európai Bizottság mindössze egy napot adott a tagállamoknak arra, hogy eldöntsék, kérnek-e Pfizer-vakcinát, és ha igen, mennyit. A magyar kormány végül kért oltóanyagot, 2022 novemberében viszont már visszamondták ezt.

Hasonló okból perlik egyébként Lengyelországot is, Romániában pedig azért robbant ki botrány, mert az akkori kormány túl sok vakcinát rendelt, ezzel pedig kárt okozhattak a román költségvetésnek.

Az Európai Bizottság vakcinabeszerzései körül több eljárás is zajlik, a The New York Times például azokat az SMS-eket szeretné kiperelni, amikben Ursula von der Leyen bizottsági elnök nyélbe ütötte az üzletet - írta a Telex.

Az EB másképp gondolja

Az Európai Bizottság nem vásárolt Covid-19 elleni oltóanyagot, hanem a tagállamokkal folytatott konzultációk alapján keretszerződéseket írt alá vakcinák beszerzéséről a gyógyszercégekkel – mondta a Népszavának Stefan De Keersmaecker bizottsági szóvivő, reagálva arra, hogy a magyar kormány szerint feleslegesen rendelt be annyi vakcinát az Európai Bizottság.

Stefan De Keersmaecker szerint a pandémia idején minden fontos döntést az úgynevezett irányító testület hozott, amiben valamennyi uniós ország és a biztosi kollégium képviseltette magát. A tagállamok ott döntöttek arról, hogy mennyi vakcinára és milyen feltételek mellett van szükség.

Később több tagállam is változtatni szeretett volna ezeken a szerződéseken, aminek oka lehet, hogy a Pfizer késett a vakcinák kiszállításával. A Népszava szerint Magyarország is változtatni akart a Pfizerrel kötött szerződésén, ám végül a módosítást nem írta alá, így a korábbi megállapodása maradt érvényben, és az abban foglaltak kötelezik most.

Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér az Arénában: az iráni háború erősen megnehezítheti az EU leválását az orosz olajról

Hortay Olivér az Arénában: az iráni háború erősen megnehezítheti az EU leválását az orosz olajról

Az Európai Unió az orosz gázról leválva és az Egyesült Államoktól függetlenedve Katarból akart földgázt vásárolni, ám ezt az iráni háború erősen megnehezíti – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató energia- és klímapolitikai üzletágvezetője. Arra is figyelmeztetett: Iránból lőtávolon belül vannak a legnagyobb olajkitermelő kapacitások.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Szaúd-Arábiát támadja Irán, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump hallani sem akar tárgyalásról – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szaúd-Arábiát támadja Irán, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump hallani sem akar tárgyalásról – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×