Gosztonyi Gábor úgy fogalmazott: a következő tanév rendje még megjelenésre vár, miután a társadalmi egyeztetés augusztus elején véget ért. A minisztériumi rendelet tervezetét augusztus 4-ig lehetett véleményezni. Több szakmai és civil szervezethez hasonlóan a PSZ is megfogalmazta a maga álláspontját és észrevételeit a témában. Jelenleg várják, hogy a beadott javaslatok közül, mennyit vesz figyelembe a Belügyminisztérium. Hozzátette: véleménye szerint már a Magyar Közlönyben is fel kellett volna tüntetni a legfontosabb dátumokat, hiszen két és fél hét múlva kezdődik az iskola.

A szakszervezeti alelnök szerint a tanév hivatalos rendjének ismerete nélkül az intézmények nem tudnak felkészülni megfelelően. Úgy véli, ha minden marad úgy, ahogy a tervezetben leírták, akkor a pedagógusok szempontjából megterhelő tanév elé nézünk. Ezt először is azzal indokolta, hogy az iskolai év egyhetes meghosszabbítása több problémát is felvet. A szakszervezetek azt kifogásolják, hogy az iskolaépületek többsége alkalmatlan arra, hogy a nyári nagy melegben tanítani lehessen bennük. Erre a Belügyminisztérium úgy reagált, hogy a hazánkkal azonos klimatikus fekvésű Szlovákiában is június 30-ig tart a tanítás, és ez ott sem okoz gondokat.

Gosztonyi Gábor közölte: nem tudja, hogy a szomszédos országban, milyen az épületek felszereltsége. A hazai közoktatási intézmények adottságaival kapcsolatban azonban azt mondta,

többségükben – főleg az osztálytermekben – nincs légkondicionáló.

Kiemelte, hogy június második felében már 30 fok fölötti hőmérséklet van, ami „nem emberbaráti”. Véleménye szerint ez az időszak ilyen körülmények között a diákok és a pedagógusok számára is megterhelő.

Reagált arra is, hogy a minisztérium a megszokotthoz képest néhány nappal később tartaná a középiskolai beiratkozást, amely így nem a tanítási év befejezése utáni első hétfőn, hanem pár nappal azt követően kezdődne. „A kollégáinkra ez iszonyatos adminisztratív terhet ró, mert meg kell tartani az osztályozó értekezletet, meg kell írni a bizonyítványt, majd külön meg kell írni a törzskönyvet is. Ezt aztán össze kell olvasni és az intézményvezetőnek a bizonyítványt alá kell írnia, csak utána osztható ki”.

A PSZ alelnöke hozzátette: a nyolcadik osztályosok szempontjából nagyon fontos, hogy a beiratkozáskor már a birtokukban legyen az aláírt bizonyítványuk. Szerinte szervezési és kivitelezési problémák előfordulhatnak a középiskolákban is a következő tanévben. Gosztonyi Gábor úgy gondolja, hiába adnak plusz három napot a középszintű szóbeli érettségi megszervezésére, az utolsó hét akkor is egy be fog esni a középszintű érettségi kezdetével. Mint mondta, a meghosszabbítással a középszintű szóbeli érettségi eltart július elejéig, így

a középiskolában dolgozó tanárok a rengeteg adminisztratív teendő miatt nem tudnak elmenni időben szabadságra.

A tervek szerint 2022. december 20-a és 2023. január 8-a között lesz a téli szünet, amely már az előző tanévben is hosszabb volt. Gosztonyi Gábor nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy ez mennyire váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert elmondása szerint nem hoz nyilvánosságra adatokat a kormány ezzel kapcsolatban. Aggályosnak tartja azt, hogy vannak olyan szülők, akik január első hetében nem tudnak szabadságot kivenni, pedig otthon kellene maradniuk a gyerekeikkel, vagy meg kellene oldaniuk valahogy az elhelyezésüket ahhoz, hogy ne kelljen őket beküldeni az iskolai ügyeletre.

Ha pedig igénylik a tanulók számára az ügyeletet, akkor a szakszervezeti alelnök szerint már teljesen mindegy, hogy van-e tanítás vagy nincs. Éppen emiatt az épületeket mindenképpen fűteni kell ebben az időszakban is. Hozzátette: a téli szünet meghosszabbításának fő célja a takarékoskodás volt, kérdés, tényleg így lesz-e.

Érthetetlennek nevezte a szeptember 1-jei tanévkezdést, amivel szerinte a döntéshozók nem vették figyelembe a kollégisták szempontjait. Ők szeptember 1-jén, pénteken megérkeznek az iskolakezdésre, majd csak két nap múlva költözhetnek be a kollégiumba, mert péntektől vasárnapig még biztosan nem lehetnek ott. „Semmi sem zárta volna ki, hogy szeptember 4-én, hétfőn kezdődjön a tanév és akkor nem december 20-án, hanem 21-én kezdődött volna a téli szünet. Nagyot nem lőttek volna mellé, ha kicsit emberbarátibb módon tervezik meg a tanév rendjét” – nyilatkozta az InfoRádiónak Gosztonyi Gábor.