eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke a felsőoktatási felvételi ponthatárokról tartott sajtótájékoztatón a hivatalban 2016. július 27-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Maruzsa Zoltán: a héten jelenik meg az új tanév rendjéről szóló rendelet

A tankönyvek 70 százalékát már kiszállították az oktatási intézményeknek – közölte az InfoRádióban a köznevelésért felelős államtitkár. Maruzsa Zoltán a pedagógusok felmondásaival kapcsolatban úgy fogalmazott: a belépők és a kilépők aránya megfelel az előző évek tapasztalatainak.

A 2023/2024-es tanévre már tavasz óta zajlott a tankönyvek gyártása, ugyanis az ehhez kapcsolódó logisztikai feladatok rendkívül sok időt vesznek igénybe. Az államtitkár tájékoztatása szerint 13 és fél millió tankönyvet, 4600 tonnányi papírt kell majd elszállítaniuk az iskolákba az illetékeseknek. Július végére elkészült az összes tankönyv, augusztus 1-jén pedig megkezdődtek a kiszállítások.

A tankönyvjegyzéken összesen 2313 tétel szerepel, az intézmények ezekből választhatnak. A felsorolásban az elsőtől egészen a 12. évfolyamig megtalálhatók tankönyvek, melyekre az iskolákban szükség lehet a köznevelésben és a szakképzésben egyaránt. A választékhoz minden kerettantervben legalább két tankönyv tartozik, de még egy harmadik is jön ezekhez, amelyik a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez szükséges.

Maruzsa Zoltán hozzátette: a papíralapú tankönyvek mellett a Nemzeti Köznevelési Portálon digitális tartalmak is elérhetők lesznek, illetve minden olyan tankönyv, melynek szerzői jogaival az Oktatási Hivatal rendelkezik, letölthető lesz a tankonyvkatalogus.hu oldalról.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy 2019 óta teljes mértékben ingyenes a tankönyvellátás Magyarországon, ami azt jelenti, hogy nemcsak a rászoruló családok, hanem mindenki ingyen juthat hozzá a tankönyvekhez, melyeknek kiszállítása a tanévkezdésig, azaz augusztus végéig megtörténik.

Augusztus 17-én, csütörtökön 70 százalékos volt a teljesítés,

Maruzsa Zoltán szerint időarányosan jól állnak.

Az elmúlt hónapokban számos tanár úgy döntött, hogy elhagyja a pályát, a köznevelésért felelős államtitkár azonban úgy véli, ez nem befolyásolja negatívan a tanévkezdést. Mint fogalmazott, az iskolarendszerben megszokott az, hogy nyáron munkahelyváltások történnek. „Ez éves szinten 4000 és 5000 fő közötti szokott lenni. Egy óriási rendszerről beszélünk, hiszen 140 ezer munkatársunk dolgozik a köznevelésben és további csaknem 30 ezer a szakképzésben.

Ilyenkor mindig van fluktuáció, de a belépők és a kilépők aránya megfelel az előző évek tapasztalatainak.”

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke nemrég kritikusan szólalt fel azzal kapcsolatban, hogy két és fél héttel az iskolakezdés előtt még nem került be a Magyar Közlönybe a 2023/2024-es tanév rendje, csak a rendelettervezet ismert. Maruzsa Zoltán ezzel kapcsolatban azt mondta az InfoRádióban, hogy a napokban várható a jogszabály megjelenése. Azért késett ennyit, mert tavasszal törvénymódosítás történt, ami a tanév rendjének a kereteit is megváltoztatta. Ez a törvény július 15-én lépett hatályba,

„ezt követően tudjuk majd a napokban kiadni a következő tanév rendjét”.

Az államtitkár megfogalmazása szerint ezzel nem okoztak zavart, hiszen augusztus 20-ig az intézmények zárva tartanak.

„A héten meg fog jelenni a rendelet, és mindenki be tudja ütemezni a tanév során elvégzendő feladatokat. Semmiféle meglepetés nem ér senkit, a törvényben rögzítettek szerint szeptember 1-jén mindenképpen elkezdődik a tanév” – jelentette ki Maruzsa Zoltán.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Túl keveset dolgoznak a németek – vagy pont, hogy túl sokat?

Túl keveset dolgoznak a németek – vagy pont, hogy túl sokat?

Christian Lindner pénzügyminiszter a közelmúltban kifogásolta a németek munkához való viszonyát, szerinte mentalitásváltásra van szükség. Egy tanulmány szerint ugyanakkor soha ennyit nem dolgoztak a németek, mint a múlt évben. Sőt a politika közreműködésével lehetne még ennél többet is. Most akkor mi az igazság?
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Tombol az ingatlanválság Nyugaton - aggódjunk a magyar projekthitelek miatt?

Tombol az ingatlanválság Nyugaton - aggódjunk a magyar projekthitelek miatt?

A home office miatti alacsony kihasználtság, a megemelkedett finanszírozási költségek és a gazdasági növekedés visszafogottsága válságba taszította a kereskedelmi ingatlanok, köztük az irodák piacát a fejlett országokban. Különösen az USA-ban és Németországban pánikolt be emiatt a részvénypiac, elég a New York Community Bank és a Pfandbriefbank zuhanására gondolni, amelyeknek nagy a hitelkitettségük ezen a területen. De mi a helyzet Magyarországon? Aggódhatunk mi is a kereskedelmi ingatlanokra felvett projekthitelek miatt? Az MNB ezen a héten közzétett Kereskedelmiingatlan-piaci jelentésének a megállapításait foglaljuk most össze erről, további információkért pedig érdemes eljönni a Portfolio május 14-ei Hitelezés 2024 konferenciájára, amelyen a piaci szereplők is értékelik a helyzetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×