Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Nyitókép: Forrás: Facebook/Pedagógusok Szakszervezete

Újabb tervezet verte ki a biztosítékot a tanárok szakszervezeteinél, de van, amivel elégedettek

A pedagógusok szakszervezetei újra leültek tárgyalni a Belügyminisztériummal a tanárok jogállásáról szóló törvényről, illetve egy új jogszabály-tervezetről is, ami ugyancsak kiváltotta az érdekképviseletek tiltakozását.

Az újabb egyeztetés után Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének választmányi tagja azt mondta: nem volt teljesen eredménytelen a megbeszélés. Azt nyilatkozta az InfoRádiónak, hogy várakozásai szerint

a nevelést és az oktatást közvetlenül segítők ugyanúgy megkaphatják az illetményüket, mint eddig.

Ezt előrelépésnek, pozitív fejleménynek tartja, ugyanis a végrehajtási rendeletben ez még nem szerepelt.

Ugyanakkor a fegyelmi eljárásra vonatkozó rendelkezéseket érintő észrevételeikre és kérdéseikre nem kaptak választ a Belügyminisztériumtól. Nagy Erzsébet szerint eddig nem volt olyan egyeztetés a felek között, ami alapján meg lehetett volna ismerni a kormány álláspontját ezekben a kérdésekben.

Mint kiderült, az érdekképviseletek egy új törvénytervezet ellen is tiltakoznak. Azt kifogásolják, hogy a módosítás után már

nem lesznek kötelesek a munkáltatók arra, hogy levonják és átutalják a szakszervezeteknek a tagdíjat, amennyiben ezt kérik a közszférában dolgozó munkavállalók.

„Ez nem más, mint a szakszervezetek kivéreztetése, és emiatt már a nemrégiben elfogadott pedagógus-életpályáról szóló törvényt is módosítani akarják, amit mi státusztörvényként, de leginkább bosszútörvényként aposztrofálunk” – fogalmazott a PDSZ választmányi tagja.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy véli, a tárgyalás inkább csak panaszismertetés volt. Megerősítette ő is, hogy továbbra is határozottan tiltakoznak az ellen, hogy alsós tanítók felső tagozatban, 7-8. osztályban taníthassanak. Az ellen is felemelték a szavukat az újabb tárgyaláson, hogy a kémia, fizika, földrajz vagy biológia szakos tanárok átképzés nélkül természettudományokat tanítsanak.

Nem értenek egyet azzal sem, hogy honvédtisztek pedagógusi végzettség nélkül felügyeletet láthassanak el gyermekek körében a honvédelmi oktatási intézményekben.

A tanárok érdekképviseletei jelezték, hogy alkotmányjogi panaszt nyújtanak be a pedagógusok jogállásáról szóló törvény miatt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hány nap múlva kell orvosi igazolás a munkahelyen?

Hány nap múlva kell orvosi igazolás a munkahelyen?

Eddig elég volt egy e-mail vagy telefon a főnöknek, és csak a negyedik naptól kellett orvosi igazolás Németországban – vitát robbantott ki a terv, mellyel a koalíciós kormány szigorítaná a munkavállalók betegállományára vonatkozó szabályozást.

Sulyok Tamás ismét szembemegy Magyar Péterrel, nem mond le

Semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni az alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot, amely szerint megszűnne a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása - jelentette ki a magyar köztársasági elnök a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap honlapján vasárnap megjelent interjúban.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Vitézy Dávid közlekedési és beruházás miniszter Facebook-videóban számolt be róla, hogy a kormány elkezdte a korábban megkötött autópálya-koncesszió átvilágátását. A miniszter elmondta, hogy a 35 évre megkötött, 24 ezer milliárdos szerződésből az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak. Magyar Péter miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a Tisza-kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat 12 pontot tartalmaz, köztük a képviselők háromciklusos időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítését. A módosítás emellett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt hozna létre, csökkentené a sarkalatos törvények számát, és visszanevezné a vármegyéket megyékre. Cikkünk folyamatosan frissül a kormány legfrissebb döntéseivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×