Egerben a viharos szél szombaton megbontotta a helyi uszoda lemeztetejét, kisebb fürdők esetében pedig jellemzően fakidőlések okoztak problémákat. A hétvégi viharok nyomán elektromos gondok is felmerültek, amik átmeneti üzemkiesést eredményeztek bizonyos fürdők számára, hiszen a medencék vízforgatása nagy teljesítményű, árammal működtetett motorokkal történik, amik leálltak – magyarázta Balogh Zoltán.

A Magyar Fürdőszövetség információ alapján a felmerült hibákat, sérüléseket a szakemberek kijavítják, kijavították,

tartós bezárásról nincs tudomásuk.

A főtitkár tájékoztatása szerint az idei fürdőszezon kifejezetten rosszul alakul, és mint mondta, igaznak bizonyult a némi mondás, miszerint, ha Medárd napján esik, akkor negyven napig el sem áll. Viszont a negyven nap már letelt, így jó lenne, ha véget érne a csapadékos időjárás – jegyezte meg.

A januári hónap egészen jól indult a meghosszabbított téli szünetnek köszönhetően, de aztán például a június kifejezetten csapadékosan alakult, és júliusban is legfeljebb másfél összefüggő hét volt, amikor kánikulai idővel köszöntött be az igazi nyár. Összességében

15 százalékkal kisebb forgalmat produkáltak a fürdőüzemeltetők, nemcsak az utolsó, 2019-es „békeévhez”, hanem a tavalyihoz képest is.

Ami a nyár hátralévő részét illeti, Balogh Zoltán úgy fogalmazott, hogy „vért, verejtéket és könnyeket” várnak, mert az előrejelzések szerint nem lesz már igazán kánikula. Arról nem beszélve, hogy jelentős forgalomra az augusztus 20-i hétvégéig lehet számítani, mert azt követően a többség már inkább az iskolakezdésre koncentrál. A főtitkár hozzátette: a szezonálisan működő szolgáltatások jellemzően csak a hónap végéig érthetők el, és bár szeptemberben, az úgynevezett indián nyár időszakában is jöhetnek még kellemes napok, ekkor már csak a hétvégékre lehet fókuszálni, hiszen a felnőttek dolgoznak, a fiatalok pedig iskolába járnak.

A Magyar Fürdőszövetség munkatársa elismerte, hogy áremelésre lényegében minden fürdőben sor került. Mindez az elszállt energia- és alapanyagárak mellett azzal is magyarázható, hogy az önkormányzati, vagy részben önkormányzati tulajdonú vállalkozások (a hazai fürdők mintegy 85 százaléka ilyen) a Covid időszakában nem emelhettek árat.

„Most foltozzuk be a lyukakat, és próbálunk olyan tartalékokat képezni, amivel ki tudjuk húzni a következő szezonig” – mondta.