Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek az előző év diplomáciai tevékenységét értékelő évenkénti sajtóértekezletén Moszkvában 2022. január 14-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Az oroszok új pénzlopási sémáról beszélnek

Moszkva válaszlépéseket készít elő arra az esetre, ha az Európai Unió lefoglalná Oroszország kintlévőségeit – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtökön Szentpéterváron megtartott sajtótájékoztatóján.

„Bármilyen jogellenes cselekmény az eszközeinkkel szemben a legkeményebb reakciót fogja kiváltani (...). A válaszintézkedések csomagjának előkészítése arra az esetre, ha ténylegesen ellopják, lefoglalják a Oroszországi Föderáció eszközeit, már folyamatban van” – mondta.

Bírálta az EU-nak azt a tervét, hogy más pénzét használja fel „jóvátételi hitelként” Kijev számára, rámutatott, hogy ez károkat fog okozni magának az uniónak. Kiemelte, hogy az egyszerű európaiak viselik az orosz energiahordozók elutasításában elért állítólagos sikerekkel kérkedő uniós vezetés „geopolitikai bűncselekményei” finanszírozásának terhét, mert, mint mondta, az európai cégeknek kétszer-háromszor többet kell fizetniük az áramért, mint az amerikaiaknak, a gázért pedig négy és félszer többet.

Hangot adott álláspontjának, miszerint Ukrajnát és az EU-t „egybefüggő korrupciós láncok” kötik össze, ami megmagyarázza, miért maradt tétlen számos nemzetközi korrupcióellenes szervezet a kijevi sikkasztási Timur Mindics-üggyel kapcsolatban. Őrültnek és téveszmésnek minősítette azt az elképzelést, hogy több európai ország koalíciót hozzon létre polgári óvóhelyek építésére, azt jósolva, hogy a projekt „új pénzlopási sémává” válik majd.

Közölte, hogy a korrupciós botrány nyomán Ukrajnában felgyorsult a tömeges dezertálás, mert „mindenki megértette, kiért kell az életét feláldoznia”.

Az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásokról azt hangoztatta, hogy nem a Kijevet képviselő tárgyalópartner személye fontos annyira, mint inkább az, hogy tartalmas legyen párbeszéd, amely megszüntethetné a válság kiváltó okait. Azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államokat képviselő Steven Witkoff-fal és Jared Kushnerrel az ukrán rendezésről folytatott találkozó "a eredményre, nem pedig a külső hatásra irányul".

Zaharova szerint tartály- és egyéb hajók elleni ukrán „terrortámadások” azt a célt szolgálják, hogy meggátolják a konfliktus rendezésére irányuló békefolyamatot és veszélybe sodorják a Fekete-tengeren a hajózás biztonságát. Elmondta, hogy a Feröer-szigeteknek az Oroszország elleni szankciókhoz való csatlakozása arra kényszeríti Moszkvát, hogy fontolóra vegyen egy sor ellenintézkedést.

Kilátásba helyezte, hogy Oroszország megteszi a kellő intézkedéseket a nemzetbiztonságát fenyegető veszélyek csökkentésére, válaszul Dánia azon tervére, hogy a területén Ukrajna számára szilárd rakétaüzemanyagot gyártó üzemet üzemeltessen. Kifogásolta, hogy Koppenhága, más, Oroszországhoz leginkább ellenségesen viszonyuló kormánnyal együtt, szabotálja az ukrán válság politikai-diplomáciai rendezésére irányuló erőfeszítéseket

„Mindez további eszkaláció kockázatával jár, és ösztönzi a (…) neonáci terroristákat új barbár bűncselekmények kövessenek el Ukrajnában” – fogalmazott a szóvivő.

Azzal kapcsolatban, hogy a kijevi parlament szerdán megszavazta az orosz nyelv kizárását az Ukrajnában védett nyelvek listájáról, Zaharova kijelentette:

„Ami Ukrajnában a nyelvvel történik, az teljes őrültség. És természetesen az ilyen lépések azt bizonyítják, hogy Kijevben nincs szándék a békés rendezésre, hiszen annak egyik feltétele a orosz nyelvvel és az orosz anyanyelvű állampolgárokkal szembeni diszkrimináció megszüntetése, valamint az Ukrajnában élő összes nemzetiség jogainak tiszteletben tartása” – mondta.

Felszólította a nemzetközi szervezeteket: tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy Kijev betartsa emberi jogi kötelezettségeit.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az Egyesült Államok a háború kirobbanása óta első alkalommal ismeri el, hogy veszteségeket szenvedett az Irán elleni hadművelet során. Három katona halálát és további öt ember súlyos sérülését ismerték el.A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) jelentése szerint megtámadták az Egyesült Államok repülőgép-hordozóját. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×