Az űrhajósok szervezete extrém stresszhatásnak van kitéve a küldetések során, ami befolyásolja a szervezetben élő mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, vírusok) összességét, a mikrobiomot is.

A mikrobiom szerepet játszik az emésztésben, az immunválaszban, a gyulladások szabályozásában és más anyagcsere-folyamatokban. Ha az űrbéli környezet megváltoztatja ezt az egyensúlyt, akkor az űrhajósok szervezete sebezhetőbb lehet fertőzésekkel, gyulladásokkal, emésztési panaszokkal vagy más anyagcserezavarokkal szemben.

Tombácz Dóra, az SZTE Orvosi Biológiai Intézet docense által vezetett csoport olyan kutatási projektet dolgozott ki, amelynek célja a mikrogravitáció, a sugárzás, az étrendi változások és más egyedi stressztényezők együttesének a bél- és szájmikrobiomra, valamint a vizelet mikrobiális összetételére gyakorolt hatásának megértése.

A projektbe bevont – az idén nyári Axiom-4 űrmisszióban résztvevő – űrhajósoktól a küldetés előtt, az űrben tartózkodás során több alkalommal, valamint a visszaérkezést követően is gyűjtöttek mintákat –mondta az InfoRádióban a molekuláris genetikus.

A szegedi kutatók többek között arra keresik a választ, hogy milyen mértékű mikrobiom-változásokkal kell számolni a rövid távú űrutazások során, hogyan változik mindez a bél-, száj- és vizelet-mikrobiomban, és hogy a küldetés előtti, alatti és utáni idősoros minták alapján azonosíthatók-e olyan mintázatok, amelyek a jövőben célzott megelőző vagy terápiás beavatkozások – így étrendi módosítások, probiotikumok használata – alapjául szolgálhatnak. Ezek az eredmények potenciálisan akár a hosszabb űrutazások – például egy Mars-expedicó – során is hasznosnak bizonyulhatnak.

A kutatás több szempontból is úttörőnek számít: a korábbi, hasonló jellegű vizsgálatoknál még nem álltak rendelkezésre a maihoz hasonló, korszerű berendezések, a SZTE kutatói nemcsak DNS-, hanem RNS-alapú vizsgálatot is végeznek, a vizelet mikrobiomjának ilyen elemezése is teljesen új iránynak számít. Emellett a korábbi kutatások csak a bakteriális közösségekre fókuszáltak, e projektben azonban olyan módszereket alkalmaznak, melyek révén a vírusok összességét, a viromot is fel tudják térképezni

„Főként olyan vírusokat kell elképzelni, amik a bacikat fertőzik, úgynevezett bakteriofágok, amik szabályozzák egyébként a baktériumoknak a működését, továbbá RNS szinten is kutakodni fogunk, tehát a gének kifejeződéséről is képet fogunk kapni” – fogalmazott Tombácz Dóra.

Az eredményekből kiindulva olyan további terápiás kutatásokat lehet majd indítani, amelyek nagyban hozzájárulhatnak az űrhajósok egészségének megőrzéséhez a küldetések során és ezzel pedig a missziók sikeréhez. Emellett a Földön is előfordulnak az extrém stresszhatások miatt elváltozások az emberi mikrobiomban, amelyeket a kutatások nyomán eredményesebben kezelhetők majd a jövőben.

A kutatók várhatóan jövő tavasz végére, nyár elejére készülnek el a beérkező minták és adatok elemzésével, ezután jelenhet meg a legfontosabb eredményeket összefoglaló publikáció.