Magyarország nem lesz Európa akkumulátor lerakata, a szabályozás szerint ugyanis az elektromos autók akkumulátorát abban a tagállamban kell visszagyűjteni, ahol azt átadják a végfelhasználónak, vagyis az autó megvásárlójának – mondta az InfoRádiónak a Klímapolitikai Intézet igazgatója, Litkei Máté.

Július 1-től lépett életbe az úgynevezett EPR-rendelet – magyarul kiterjesztett gyártói felelősség rendelet. A rendelet nagyon sok termékre meghatározott célszámokat ad meg, és ezeket a célszámokat határidőhöz is köti.

A rendelet nem csak az akkumulátorra, hanem a gumiabroncsra, különböző gépjármű alkatrészekre, elektromos- illetve elektronikus berendezésekre, csomagolóanyagokra vonatkozik. Valóban az akkumulátorgyártás került leginkább fókuszba az elmúlt időszakban, és ennek kapcsán végeztek el egy elemzést, amelyben megnézték a hulladék irányelv és az akkumulátor irányelv azon részeit, amelyek meghatározzák, hogy mi történik az életútja végét elérő akkumulátortermékekkel.

Litkei Máté leszögezte:

a gyártó fogalma eltér a jogi környezetben a köznapi értelemben vett gyártó fogalmától.

A jogszabály gyártónak nevezi azt a jogi vagy természetes személyt, aki forgalomba helyez egy adott terméket. Ennek praktikus oka, hogy ha például Portugáliában gyártanak egy terméket, és Magyarországon valaki azt forgalomba helyezi, a kiterjesztett gyártói felelősség értelmében azt a csomagolóanyagot, a PET palackot vissza kellene szállítani Portugáliába, ha csak a gyártó tudna ez esetben eljárni.

A jogszabály nagyon egyértelműen fogalmaz, és a "gyártó" fogalma alatt a "forgalomba helyező" is értendő, így tehát az felelős az adott hulladék visszagyűjtéséért, majd az újrahasznosítás lebonyolításáért, aki forgalomba helyezi, és a végfelhasználónak értékesíti ezen termékeket.