eur:
407.64
usd:
388.42
bux:
85171.51
2025. január 25. szombat Pál
Nyitókép: Pixabay

Meg is jelent a pedagógusok életpályatörvénye a Magyar Közlönyben

A szerdai parlamenti elfogadás után Novák Katalin csütörtökön aláírta a törvényt, délutánra pedig ki is hirdették.

A Belügyminisztérium közleménye szerint a 2023. évi LII. törvény megteremti a tanárok további jelentős béremelésének lehetőségét. A pedagógusok átlagbére 2025-re elérheti a 800 ezer forintot, maximális heti óraszámuk 24 órára csökken, szabadságuk 46 napról 50 napra, azaz 10 hétre emelkedik, adminisztratív terheik csökkennek.

A tanárok további jelentős béremelése a tárca szerint akkor folytatódhat, ha Brüsszel utalja a Magyarországnak járó uniós forrásokat. Álszent, amit a baloldal politikusai a törvény kapcsán művelnek: itthon a pedagógusok béremelését követelik, közben Brüsszelben havi 5-6 millióért azért dolgoznak, hogy a pedagógusok ne kereshessenek 800 ezer forintot.

A szakszervezetek és az ellenzéki pártok is az utolsó pillanatig tiltakoztak a törvény elfogadása ellen, számos pontot kifogásolva a közalkalmazotti státuszt megszüntető és helyette a tanárokat az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba átsoroló törvény ellen.

A rendelkezések több ütemben lépnek hatályba.

A pedagógusoknak 2023. szeptember 29-ig kell nyilatkozniuk arról, elfogadják-e az új jogállásukat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kicselezné a magyar-szlovák vétót a lengyel elnökség, itt a 16. szankciós csomag

Kicselezné a magyar-szlovák vétót a lengyel elnökség, itt a 16. szankciós csomag

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem elemzése szerint az Európai Unió lengyel elnöksége, miután nem látja biztosítottnak az Oroszország elleni tizenhatodik szankciócsomagról szóló szavazás egyhangú támogatottságát a tagországok között, úgy tervezi, inkább megkerüli azokat a tagországokat, amelyek akadályoznák a döntést. Az InfoRádió Petri Bernadettet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének vezetőjét kérdezte.

Az aschaffenburgi merénylet után új szigort ígér a migránsok kezelésében a CDU is

A bajorországi Aschaffenburgban történt, egy afgán menekült által végrehajtott, két halálos áldozatot követelő merénylet miatt felforrósodott a légkör a február 23-i előre hozott parlamenti választások előtti kampányban. Az illegális bevándorlás elleni harcot valamennyi párt zászlajára tűzte, de éleződnek a kölcsönös vádaskodások.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.27. hétfő, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Az első hetén feje tetejére állította a világot Donald Trump: egész pályás letámadásba kezdett az új elnök

Az első hetén feje tetejére állította a világot Donald Trump: egész pályás letámadásba kezdett az új elnök

Donald Trump amerikai elnök számára a mostani volt az első hét, melyet a 2020-as elnökválasztási veresége és 2021. januári, közel sem békés távozása után ismét a világ legerősebb országa élén tölthetett. A hétfőn beiktatott republikánus elnök nem húzta az időt, az Egyesült Államokban és a Föld valamennyi pontján még mindig kapkodják a fejüket, hogy pontosan mit írt alá a sajtó képviselői előtt az Ovális Irodában, milyen hatással járhatnak az általa hozott intézkedések, vagy éppenséggel mit posztolt ki legutóbb a közösségi oldalára. Bár rendeleteinek egy része szimbolikus, illetve egyelőre nem egyértelmű a konkrét következményük, számos olyan húzást tett, melyek érezhető, azonnali és radikális fordulatot jelentenek az ezelőtt hatalmon lévő, demokrata Joe Biden kormányzatához képest. Még úgy is, hogy Trump lépéseinek oroszlánrésze nagy valószínűséggel hosszas bírósági csatározásokhoz fog vezetni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×