Fél 12 előtt lezajlott az új pedagógusi jogviszonyról szóló törvény zárószavazása. Mivel egyes részei minősített többséget követeltek, más részei sima többséget, az egységes javaslatról két részletben voksoltak. Ennek eredménye:

• minősített többség: 134 igen, 60 nem, 0 tartózkodás
• egyszerű többség: 136 igen, 58 nem, 0 tartózkodás

A 2024. január 1-jétől köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt bevezető törvényben szereplő béremeléssel a kormány álláspontja szerint jól járnak a tanárok. Pedagógus I. kategóriában 410 ezer forinttól 1,065 millió forintig, Pedagógus II. esetén 430 ezer forinttól 1,135 millió forintig terjedhet a fizetés mértéke, egy mesterpedagógus ugyanakkor 520 ezer forinttól 1,365 millió forintig, egy kutatótanár pedig 640 ezer forinttól 1,47 millió forintig terjedő mértékben kaphat illetményt. A javaslat szerint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók végkielégítést is kaphatnak. Ezzel egyúttal létrejön a teljesítmény alapú bérezés.

A teljes napi munkaidő 8 óra, az alapszabadság évi 50 nap lesz, utóbbiból a munkáltató legfeljebb 15 munkanapot vehet igénybe a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés, oktatás, gyermekfelügyelet, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység céljára.

Heti 24 órában rögzítik a tanítási órák számát. (A javaslat bővebb összefoglalója a cikk második felében olvasható.)

A javaslatot hevesen bírálták a pedagógus szakszervezetek és az ellenzéki pártok is, még a keddi napirend előtti felszólalásokban is szóba került a javaslat visszavonásának szükségessége. A pedagógusok sztrájkbizottságának kormánnyal való egyeztetésén is ezt követelték a szakszervezetek, mindhiába.

Gosztonyi Gábor: több ezer tanár fog távozni

Az InfoRádióban a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Gosztonyi Gábor elmondta: becslésük szerint 5 és 10 ezer közé tehető azok száma, akik a státusztörvény elfogadásával elhagyják a pályát. Információik szerint nagyon sokan lesznek rajtuk kívül azok is, akik a "nők 40"-es nyugdíjlehetőséggel fognak élni. Vannak olyan híreik, hogy

egyes iskolák vészforgatókönyvvel készülnek, tartva a felmondási hullámtól.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a módosító javaslatokkal további probléma került az általuk már korábban is kifogásoltak közé: az átvezényelhetőség az új változatban már úgy szerepel, hogy a kollégák beleegyezése nélkül is át lehet vezényelni őket akár egy teljes tanévre is, ha a munkába oda-vissza tartó utazás nem több 3 óránál. De nem tudni, hogy ez nettó utazási idő vagy a várakozás is benne van-e, illetve ezeket a plusz órákat kifizetik-e munkaidőként, hiszen ezt nem a tanárok akarták.

"Az oktatás nem rendvédelem és nem honvédelem, itt nem lehet átirányítani a kollégákat" – hangsúlyozta Gosztonyi Gábor.

A másik probléma, hogy a törvény

duplájára emeli az ingyen végzett eseti helyettesítések mértékét, vagyis minden tanár évi 60 órát ingyen helyettesít.

A szakszervezet szerint a kötelezően letanított órák felett minden pluszt ki kell fizetni, hiszen egyébként a munka világában is így történik ez.

Felháborítónak tartja a Pedagógusok Szakszervezete azt is, hogy a kormány csak azokkal a szakszervezetekkel hajlandó tárgyalni, amelyek 10 százalékos szervezettségi szint fölött vannak. Gosztonyi Gábor kijelentette: valószínű, hogy az EU alapjogi chartájába ütközik ez, hiszen a szociális párbeszéd kötelezettség a munkáltató számára.

"Most ezt megfejelte azzal a kormányjavaslat, hogy ha ez a 10 százalék nincs meg, akkor a létszámában legnagyobb szakszervezettel tárgyal. Bár ez nagy valószínűséggel épp a Pedagógusok Szakszervezete, de elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a kormány elsődleges célja ezzel az, hogy a sztrájkbizottság két nagy szakszervezetét egymásnak ugrassza" – mondta Gosztonyi Gábor. Rámutatott: nemcsak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét zárták ki ezzel a tárgyalásokból, hanem a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetét is.

Maga a szabályozás

Az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszony - fenntartótól függetlenül - minden köznevelési intézményben dolgozó pedagógusra és a nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottra kiterjed. A jogviszony a kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre, és csak olyannal létesíthető, aki büntetlen előéletű, cselekvőképes, továbbá a kormány által rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.

A munkakörök betöltésénél alapszabály maradt a pályáztatás, a próba- és lemondási idő egységesen három hónap, a felmentési idő a munkatapasztalat hosszától függ, annak ideje 2-8 hónap lehet, a rendkívüli felmentésre - az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított - 15 nap lesz. Meghatározták a fegyelmi eljárás szabályait is.

A törvény szerint a munkáltatónak szeptember 15-ig kell tájékoztatnia a pedagógust a jövő év elején bekövetkező jogviszonyváltozásról, a pedagógus szeptember 29-ig dönthet arról, hogy elfogadja-e azt.

A jövőben a tankerületi központ arra is utasíthatja a pedagógust, hogy a kinevezési okmányban meghatározott munkavégzési helytől eltérő, de ugyanabban a járásban található iskolában oktasson, feltéve, ha az új hely és a lakóhelye között - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát nem haladja meg. Az utasítás legfeljebb a tanítási félév végéig szólhat.

Az érintett hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára a kisgyermeket nevelő, a gyermekét egyedül nevelő, hozzátartozóját ápoló pedagógus, valamint az, akinél ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodását állapítottak meg.

A pedagógusok napi munkaideje nyolc óra, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejüket pedig heti 24 órában határozták meg. Az alapszabadságuk mértéke évi ötven munkanap, amelyből a munkáltató legfeljebb tizenöt munkanapot igénybe vehet, például gyermekfelügyeletre, vagy továbbképzésre.

Megmaradtak az eddig is használt minősítési fokozatok, a pedagógusok illetményét pedig sávosan állapították meg. E szerint a havi illetmény összege gyakornok esetén a kormány által rendeletben megállapított összeg, pedagógus I. fokozat esetén 410 000 forinttól 1 065 000 forintig, pedagógus II. esetén 430 000 forinttól 1 135 000 forintig, mesterpedagógus esetén 520 000 forinttól 1 365 000 forintig, kutatótanár esetén 640 000 forinttól 1 470 000 forintig terjedhet.

A fizetés megállapításakor a munkáltató figyelembe veszi egyebek mellett a szakmai gyakorlati időt és a munkaköri feladatokon túl önkéntesen vállalt többletfeladatok is. A munkáltató minden évben köteles értékelni a pedagógus teljesítményét, amely hatással lehet havi bérére.

Meghatározták azt is, hogy a pedagógusnak a tartós helyettesítésért többlettanítási óradíj jár.

Újdonság, hogy a kedvezményezett vagy felzárkózó településen dolgozó pedagógus, továbbá az a pedagógus, akinek intézményében a hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya eléri a tíz százalékot és fejlesztőprogramot működtet, a havi illetményének húsz százalékával emelt összegű fizetés illeti meg.

A tanítási év minden év szeptemberének első munkanapjától számított, legalább száznyolcvan tanítási napig tartó szorgalmi időszak, amely legfeljebb július 15-ig meghosszabbítható, ha előre nem látható és el nem hárítható okból a tanítási évben a tantárgyi követelmények átadása nem biztosítható.

Ha az állami fenntartású iskola működése bármely okból nem biztosítható, a fenntartó eltérő feladatellátási helyet jelöl ki.

A hatályos szabályozástól eltérően a jövőben az igazgató a nevelőtestület bevonásával készíti el az intézmény szmsz-ét, a pedagógiai programot és az éves munkatervet, amelyeket a fenntartó hagy jóvá. Jelenleg a nevelőtestület dönt ezekről a dokumentumokról.