2022. december 13-án fogadta el az ukrán parlament a nemzeti kisebbségekről, közösségekről szóló törvényt, aminek nyomán az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének monitoringbizottsága román és magyar kezdeményezésre 2023-ban arra kérte a Velencei Bizottságot (az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó testületét), hogy véleményezze a jogszabályt. Azt kellett vizsgálni, hogy a jogszabály rendelkezései összhangban vannak-e nemzetközi kisebbségvédelmi standardokkal, és eképpen az Ukrajnára is vonatkozó nemzetközi kötelezettségekkel.

A Velencei Bizottság konklúziója, hogy ez nincs így. A szervezet legfőbb kijelentése az volt, hogy bár történt előrelépés, továbbra sincs összhang a fenti kötelezettségek és a jogszabály között. A nyelvi jogok érvényesülése tekintetében például több olyan pontot is találtak, amelyek nem megfelelőek.

Többször utalt a vélemény a 2017-es oktatási törvény módosítása után elfogadott véleményére, illetőleg a 2019-es államnyelvtörvény módosítása után elfogadott véleményére. Mindkettő esetében általában véve azt állapította meg a Velencei Bizottság, hogy bár van egy legitim célkitűzés, ami az ukrán mint államnyelv státuszának erősítése, ám a törvény által alkalmazott eszközök nincsenek arányban ezzel a céllal.

"Tehát megborul az egyensúly a kisebbségek jogainak rovására. A Velencei Bizottság főleg a nyelvi jogok vonatkozásában mondta ki többször, hogy sérülnek azok a jogok, amelyek a kisebbségeket megilleti, és ennek okán javasolja ezeknek a véleményes pontoknak a módosítását vagy akár a törlését is."

A kárpátaljai magyar kisebbség által leginkább sérelmezett a kulturális események szervezésének ügye. Ebben azt kéri a Velencei Bizottság, hogy ne csak szervezetek szervezhessenek ilyen kisebbségi nyelvű kulturális eseményeket, hanem bárki, a gyülekezési joggal összhangban. További fontos kérdés a szimultán tolmácsolása a kisebbségek nyelvén megvalósuló rendezvényeknek. Itt a jogszabály azt mondja ki, hogy ha 48 órával a rendezvény előtt valaki kér szinkrontolmácsolási lehetőséget, akkor azt a szervezőknek biztosítaniuk kell. Ugyanakkor a Velencei Bizottság rámutatott, hogy homályos ez a megfogalmazás, hiszen nem tér ki arra a jogszabály, hogy hány ember kérheti ezt a tolmácsolást. És ha egyetlen ember kérésére is kötelezően meg kellene ez valósuljon, az aránytalan teher lenne a nemzeti kisebbségek számára. Ezt a rendelkezést törölni javasolják.

Hasonlóan fontos megállapításokat tett a szervezet Tárnok Balázs elmondása szerint a közösségi média használatával kapcsolatban, arra felhívva a figyelmet, hogy az egyenlő és méltányos hozzáférés a kisebbségek nyelvén nagyon fontos lenne a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülése szempontjából.

A vizuális kétnyelvűséggel kapcsolatban - különösen a kampányanyagokkal kapcsolatban - is felmerült kifogás. A jogszabály szerint államnyelven is fel kell tüntetniük az egyes választási kampányanyagokon ezeket az üzeneteket a nemzet kisebbségi pártoknak is, és a Velencei Bizottság arra emlékeztet, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága kiterjed arra is, hogy a személyek megválasszák azt a nyelvet, amelyek kommunikálni kívánnak a választókkal.

Attól, hogy a Velencei Bizottság most megállapításokat tett még nem fognak a korábbi és a mostani javaslatai megvalósulni, hiszen ez a testület bár fontos, de nem utasíthatja Ukrajnát - ahogy egyetlen államot sem -, hanem csak ajánlásokat tehet, amelyeknek nincs jogi kötő erejük.

"Ugyanakkor tekintettel arra, hogy az Európa Tanács független, elismert alkotmányjogászokból álló testületéről van szó, a Velencei Bizottság megállapításainak teljesítését azért rendre el szokták várni a tagállamoktól, és szoktak utalni ezekre a véleményekre más eljárásokban is. Így például akár az európai uniós csatlakozási folyamatok esetében is gyakran hivatkozási pontnak tekinthetők a Velencei Bizottság ajánlásai, és általában véve az emberi jogok érvényesülése tekintetében ezek fontos referenciapontok" - mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének megbízott vezetője.

Ukrajnában elviekben 2023 szeptemberében hatályba kellett volna lépnie az oktatási törvényt módosító rendelkezéseknek, de az ukrán parlament a közelmúltban arról döntött, hogy további egy év haladékot ad. Ennyi ideje van még tehát az ukrán és a magyar félnek a megoldás megtalálására.

Tárnok Balázs szerint a megoldási javaslatait a Velencei Bizottság a saját módján, de kellően pontosan felvázolta, ez pedig az uniós hivatalos nyelveket beszélő kisebbségek, és a nem EU-s hivatalos nyelveket beszélő kisebbségek közti különbségtételt jelentené.

"A Velencei Bizottság ugyanis azt mondta ki, hogy jogilag akár elfogadható is lenne egy ilyen jellegű különbségtétel. Ez magyar szempontból, illetve a nemzeti kisebbségek szélesebb körének szempontjából megoldást jelenthetne, hiszen az uniós hivatalos kisebbségi nyelvek kategóriába tartozik Ukrajnában a bolgár, a görög, a német, a lengyel, a román, a szlovák és természetesen a magyar is. Ha ezeket az uniós nyelveket mentesítenék mind az oktatási, mind az államnyelvtörvény rendelkezései alól, az egy olyan megoldást jelentene, amely gyakorlatilag az ukrán kisebbségi jogszabályokkal kapcsolatos kritikák jelentős részét - különösen a magyar kritikákat - képes lenne zárójelbe tenni" - mutatott rá Tárnok Balázs.