Az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézete (OSZK KI) január 17. és május 20. között folytatott országos adatgyűjtést a magyarországi könyvtárakra vonatkozóan. A Kulturális Statisztikai Adatgyűjtő Rendszerben végzett felmérés körülbelül négyezer könyvtár adatainak az összegyűjtését takarja. A könyvtáraknak látogatottsági és használati, a szakkönyvtáraknak pedig még tudományos teljesítményt mérő adatsorokat is ki kellett tölteniük, amit az év további részében az Országos Széchényi Könyvtárban működő intézet munkatársai összesítik és dolgozzák fel.

Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójának tájékoztatása szerint az idei az első olyan év, amikor nem várták meg az őszt, hogy már a végleges adatok birtokában adjanak számot az előző évről, hanem már júniusban közzétették a gyorsjelentést. Nagyon egyértelműek azok a trendek, amelyek az elmúlt években (2021 és 2022-ben) megmutatkoznak, jelesül, hogy

a pandémia által megtört könyvtári látogatottsági adatsorok újból megközelíthetők

– fogalmazott Rózsa Dávid.

Ismertetése szerint a 2019-es és a 2020-as adatok között nagyjából 50 százalékos csökkenés következett be, elsősorban azért, mert a könyvtárak több hónapra bezárni kényszerültek. 2021 második felétől, de főleg 2022-től viszont az volt tapasztalható, hogy hatalmas igény van a könyvtárakra és az általuk nyújtott szolgáltatásokra, ezért az olvasók elkezdtek visszatérni.

A főigazgató a számokat ismertetve közölte: a pandémia előtti időszakban valamivel kevesebb mint kétmillió beiratkozott olvasója volt a hazai könyvtáraknak, ma ez nagyjából másfél millióra tehető. Érdekességként jegyezte meg, hogy 2021-hez képest 2022-ben 30 százalékkal nőtt a kölcsönzött könyvek száma, a könyvtári rendezvényeken részt vevőknek a száma és a könyvtárak összesített nyitvatartási óráinak is a száma. Mindez annak ellenére, hogy az energia-veszélyhelyzet miatt korlátozásokra kényszerültek a könyvtárak az év utolsó egy-két hónapjában.

Az adatok a könyvtárak iránti igényen túl arra is rávilágítanak, hogy óriási a kívánalom a hagyományos nyomtatott könyvekre is, vagyis

a Gutenberg-galaxis nemhogy összébb menne, hanem egyre inkább tágul, a digitális világ lehetőségei pedig inkább kiegészítésként jelennek meg,

új távlatokat nyitnak, de nem szorítják vissza a hagyományos olvasást – fogalmazott Rózsa Dávid, aki szerint „ez a 15. századi csodálatos találmány a mai napig a legjobb, legmegbízhatóbb és a legtartósabb hordozója az értékes gondolatoknak és az értékes műveknek. Külön öröm, hogy ez egy olyan évben mondható el, amikor a hazai könyvnyomtatás 550. évfordulóját ünnepeljük."