Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.26
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Karácsony Gergely főpolgármester (b) és Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács (Főét) alakuló ülésén a Főpolgármesteri Hivatalban 2020. február 11-én. A háromoldalú érdekegyeztető fórumban öt szakszervezeti és öt munkáltatói szövetség, valamint a fővárosi önkormányzat képviselői foglalnak helyet.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Folytatásos regény formálódik a Horn Gyula sétányvitából a kormány a főváros között

A kormányhivatal szerint önkényuralmak fenntartóiról nem lehet közteret elnevezni.

A Fővárosi Közgyűlés szerdán tárgyalta, és most sem értett egyet a fővárosi kormányhivatal azon újabb törvényességi felhívásával, amely szerint a közgyűlés jogszabálysértően nevezett el közterületet Horn Gyula egykori szocialista miniszterelnökről a XIII. kerületben.

A kormányhivatal ismét a fennálló jogszabálysértő helyzet megszüntetésére hívta fel a közgyűlést. A törvényességi felhívásban azt írták, a Fővárosi Közgyűlésnek a döntését megelőzően mérlegelnie kellett volna, hogy az adott elnevezés megfelel-e az e törvényben szabott feltételnek, amely szerint közterület, illetve az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény nem viselheti "olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett".

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egy Horn Gyula nevét viselő civil szervezet bírósági nyilvántartásba vételére irányuló kérelemmel kapcsolatban, 2022. október 26-án kelt állásfoglalásában azt írta, "Horn Gyula ugyan a történelem kiemelkedő személyiségének tekinthető, azonban közismert életútja nem hagy kétséget afelől, hogy részt vett XX. századi önkényuralmi rendszer kiépítésében és fenntartásában".

A vitában Ughy Attila (Fidesz-KDNP) azt mondta, nem tesz jót a közgondolkodásnak, ha politikai vitát generálnak az elnevezésből és nem adják meg a lehetőségét annak, hogy politikán kívüli köztestület hozzon állásfoglalást a kérdésben.

Wintermantel Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakciójának vezetője arról beszélt, már a közterület-elnevezésről szóló vitában is kétely merült fel az elnevezés jogszerűségét illetően, de akkor a közgyűlés nem fordult a Magyar Tudományos Akadémiához. A politikus módosító javaslatot nyújtott be és azt javasolta, a közgyűlés vonja vissza a közterület-elnevezést és forduljon az MTA-hoz.

Ha a Fővárosi Közgyűlés igazságos, szabad és átlátható kíván lenni, a törvényeknek és jogszabályoknak meg akar felelni, akkor kikéri az arra feljogosított szervezet állásfoglalását - mondta. Hozzátette: ha kétség merül fel egy személy történelmi megítélésével kapcsolatban, akkor arról ne a politika döntsön, hanem az erre feljogosított testület.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes válaszában kiemelte: a közgyűlésnek a törvényességi felhívásra kell válaszolnia. Az előterjesztésben az szerepel,

a közgyűlés döntése jogszerű volt, amit joga van vitatni a kormányhivatalnak

- mondta.

A közgyűlés 9 igen szavazattal, 11 ellenében és 7 tartózkodással nem támogatta Wintermantel Zsolt módosító javaslatát. A Karácsony Gergely főpolgármester által beterjesztett eredeti előterjesztést 18 képviselő szavazta meg, 9-en pedig nemmel voksoltak.

Az elfogadott előterjesztés szerint a közgyűlés nem ért egyet a kormányhivatal törvényességi felhívásában foglaltakkal, és hivatkoztak arra, hogy a helyi önkormányzatban a döntéshozatal során - a kormányhivatal által kifejezetten elismerten - nem merült fel kétség az elnevezés jogszabályi követelménynek való megfelelést illetően, és az ott élőket képviselő, demokratikusan legitimált kerületi önkormányzat kezdeményezte a közterületi elnevezést. Megjegyezték továbbá, hogy

az MTA kifejezetten utal arra, hogy nem közterületi elnevezéssel összefüggésben foglalt állást arról, hogy Horn Gyula nevét egy civil szervezet viselheti-e,

illetve a levélben arra is utalnak, hogy nem tartozik az akadémia kompetenciájába annak eldöntése, hogy egy a történelem kiemelkedő személyisége nevének civil szervezet nevében történő engedélyezési eljárásban hozott akadémiai állásfoglalásnak milyen joghatása lehet egy önkormányzati közterület elnevezéséről folyó eljárásban.

A közgyűlés 2022 nyarán döntött arról, hogy a XIII. kerületi önkormányzat kezdeményezésére neveznek el sétányt Horn Gyuláról 2014-ben felállított szobra közelében, a Gyermek téren.

A közgyűlés egyhangúlag úgy döntött, a XVII. kerületben, Rákoscsaba városrészben egy eddig névtelen utca a jövőben Százdi utca lesz, emléket állítva annak, hogy a Rákoscsaba elnevezés a százdi apátság 1067-ben keletkezett alapítólevelében tűnt fel először. A közgyűlés három tartózkodással elfogadta Karácsony Gergely javaslatát, így a IX. kerületi Imre utcát átnevezik, és születésének 100. évfordulója alkalmából Ligeti György zeneszerzőről nevezik el.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×