Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Karácsony Gergely főpolgármester (b) és Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács (Főét) alakuló ülésén a Főpolgármesteri Hivatalban 2020. február 11-én. A háromoldalú érdekegyeztető fórumban öt szakszervezeti és öt munkáltatói szövetség, valamint a fővárosi önkormányzat képviselői foglalnak helyet.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Folytatásos regény formálódik a Horn Gyula sétányvitából a kormány a főváros között

A kormányhivatal szerint önkényuralmak fenntartóiról nem lehet közteret elnevezni.

A Fővárosi Közgyűlés szerdán tárgyalta, és most sem értett egyet a fővárosi kormányhivatal azon újabb törvényességi felhívásával, amely szerint a közgyűlés jogszabálysértően nevezett el közterületet Horn Gyula egykori szocialista miniszterelnökről a XIII. kerületben.

A kormányhivatal ismét a fennálló jogszabálysértő helyzet megszüntetésére hívta fel a közgyűlést. A törvényességi felhívásban azt írták, a Fővárosi Közgyűlésnek a döntését megelőzően mérlegelnie kellett volna, hogy az adott elnevezés megfelel-e az e törvényben szabott feltételnek, amely szerint közterület, illetve az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény nem viselheti "olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett".

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egy Horn Gyula nevét viselő civil szervezet bírósági nyilvántartásba vételére irányuló kérelemmel kapcsolatban, 2022. október 26-án kelt állásfoglalásában azt írta, "Horn Gyula ugyan a történelem kiemelkedő személyiségének tekinthető, azonban közismert életútja nem hagy kétséget afelől, hogy részt vett XX. századi önkényuralmi rendszer kiépítésében és fenntartásában".

A vitában Ughy Attila (Fidesz-KDNP) azt mondta, nem tesz jót a közgondolkodásnak, ha politikai vitát generálnak az elnevezésből és nem adják meg a lehetőségét annak, hogy politikán kívüli köztestület hozzon állásfoglalást a kérdésben.

Wintermantel Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakciójának vezetője arról beszélt, már a közterület-elnevezésről szóló vitában is kétely merült fel az elnevezés jogszerűségét illetően, de akkor a közgyűlés nem fordult a Magyar Tudományos Akadémiához. A politikus módosító javaslatot nyújtott be és azt javasolta, a közgyűlés vonja vissza a közterület-elnevezést és forduljon az MTA-hoz.

Ha a Fővárosi Közgyűlés igazságos, szabad és átlátható kíván lenni, a törvényeknek és jogszabályoknak meg akar felelni, akkor kikéri az arra feljogosított szervezet állásfoglalását - mondta. Hozzátette: ha kétség merül fel egy személy történelmi megítélésével kapcsolatban, akkor arról ne a politika döntsön, hanem az erre feljogosított testület.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes válaszában kiemelte: a közgyűlésnek a törvényességi felhívásra kell válaszolnia. Az előterjesztésben az szerepel,

a közgyűlés döntése jogszerű volt, amit joga van vitatni a kormányhivatalnak

- mondta.

A közgyűlés 9 igen szavazattal, 11 ellenében és 7 tartózkodással nem támogatta Wintermantel Zsolt módosító javaslatát. A Karácsony Gergely főpolgármester által beterjesztett eredeti előterjesztést 18 képviselő szavazta meg, 9-en pedig nemmel voksoltak.

Az elfogadott előterjesztés szerint a közgyűlés nem ért egyet a kormányhivatal törvényességi felhívásában foglaltakkal, és hivatkoztak arra, hogy a helyi önkormányzatban a döntéshozatal során - a kormányhivatal által kifejezetten elismerten - nem merült fel kétség az elnevezés jogszabályi követelménynek való megfelelést illetően, és az ott élőket képviselő, demokratikusan legitimált kerületi önkormányzat kezdeményezte a közterületi elnevezést. Megjegyezték továbbá, hogy

az MTA kifejezetten utal arra, hogy nem közterületi elnevezéssel összefüggésben foglalt állást arról, hogy Horn Gyula nevét egy civil szervezet viselheti-e,

illetve a levélben arra is utalnak, hogy nem tartozik az akadémia kompetenciájába annak eldöntése, hogy egy a történelem kiemelkedő személyisége nevének civil szervezet nevében történő engedélyezési eljárásban hozott akadémiai állásfoglalásnak milyen joghatása lehet egy önkormányzati közterület elnevezéséről folyó eljárásban.

A közgyűlés 2022 nyarán döntött arról, hogy a XIII. kerületi önkormányzat kezdeményezésére neveznek el sétányt Horn Gyuláról 2014-ben felállított szobra közelében, a Gyermek téren.

A közgyűlés egyhangúlag úgy döntött, a XVII. kerületben, Rákoscsaba városrészben egy eddig névtelen utca a jövőben Százdi utca lesz, emléket állítva annak, hogy a Rákoscsaba elnevezés a százdi apátság 1067-ben keletkezett alapítólevelében tűnt fel először. A közgyűlés három tartózkodással elfogadta Karácsony Gergely javaslatát, így a IX. kerületi Imre utcát átnevezik, és születésének 100. évfordulója alkalmából Ligeti György zeneszerzőről nevezik el.

Címlapról ajánljuk
Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

2024-ben próbált hadiállapotot bevezetni, de az alkotmányos reflexek működtek, sőt egy előre hozott választáson Jun Szogjol minden hatalmát elvesztette, így elsőre szigorúnak látszó ítélet vár rá. Három rettenetes út állhat előtte, de csak európai szemmel, a dél-koreai történelem ugyanis más mintázatokat mutat. Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban magyarázta el a részleteket.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Európa nagy részén a szokásosnál felhősebb idő, ezáltal a sokéves átlagnál kisebb besugárzási értékek valószínűsíthetőek 2026 első hónapjaiban - derül ki egy új elemzésből, amely műholdas adatokat és mesterséges intelligencia/gépi tanulási algoritmusokat használva modellezte az első fél évben világszerte várható napenergia-termelési körülményeket. A legnagyobb negatív anomália Kelet-Európában és az északi országokban várható, ahol helyenként akár 10%-kal is kisebb lehet a besugárzás, mint a sokéves átlag. Miután elsősorban a besugárzás határozza meg, hogy mennyi áramot termelnek a naperőművek, így kiemelt jelentősége van a napenergia-termelés arányát tekintve 2024-ben világelső Magyarország energiaellátása szempontjából is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×