A svéd és a finn NATO-csatlakozásról szóló szerződések jóváhagyásáról több mint 7 hónap után kezdte meg az általános vitát az Országgyűlés szerdán. Kocsis Máté, a nagyobbik kormánypárt parlamenti frakcióvezetője már a tavaszi ülésszak előtt jelezte, hogy egyes Fidesz-KDNP-s képviselőknek fenntartásaik vannak a NATO bővítésével kapcsolatban.

"Többen kifogásolták, hogy ezeknek az országoknak a politikusai az elmúlt években durván, alaptalanul, sokszor közönséges módon sértegették Magyarországot, most pedig szívességet kérnek. Volt olyan vélemény is, amely szerint a belépő országok eszkalációt jelenthetnek a fennálló konfliktusban. Ezeket mind nem tudjuk megítélni, nem a mi dolgunk, csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy míg a miniszterelnök úr álláspontja egyértelmű, addig a frakcióé kevésbé, de ez az elfogadás rendjét nem fogja érinteni" - mondta Kocsis Máté.

Ezek a vélemények megjelentek a bővítésről szóló országgyűlési vitában, csakúgy, mint az ellenzék sürgetése és azon érve, hogy a két ország nem szívességet kér, hanem önállóságát áldozza fel az orosz fenyegetés miatt.

Azt a magyar kormány sem vitatja, hogy Svédország és Finnország érdemes arra, hogy a NATO tagja legyen, de ennek a két államnak a politikusai sokszor fogalmaztak meg alaptalan és igazságtalan kritikát Magyarországgal szemben, mondta a parlamenti vitában Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energia biztonságért felelős államtitkára.

"Az euroatlanti térség és benne Magyarország biztonsága a béke megteremtése és fenntartása ugyanakkor elsődleges érdeket kell hogy képezzen a rágalmakkal és a sérelmekkel szemben. Az ilyen horderejű döntéseket nem az érzelmek, hanem az ésszerűség kell, hogy vezényelje. Minderre tekintettel kérem a Tisztelt Házat, hogy fogadja el a beterjesztett törvényjavaslatot és támogassa Finnország és Svédország mielőbbi NATO-csatlakozását" - közölte felszólalásában.

Az Országgyűlés most delegációt küld Svédországba és Finnországba, és úgy tűnik, a szavazással megvárják, hogy mire jutnak a küldöttek. Erre utal, hogy a házbizottság csütörtöki ülése után felkerült a törvényhozás honlapjára a parlament jövő heti napirendje, és abban nem szerepel a svéd és finn NATO-csatlakozás jóváhagyásáról szóló szavazás, amit egyébként Facebook-bejegyzésében már Novák Katalin köztársasági elnök is sürgetett.

Habár az ellenzék azt követeli, hogy - a kormányzati ígéreteknek megfelelően - az első lehető alkalommal, már a jövő héten szülessen döntés a két ország csatlakozásának ügyében, az is a későbbi döntés mellett szól, hogy Gulyás Gergely a legutóbbi Kormányinfón közölte: "a parlament március második felében szavazhat az ügyben, addig lezárhatók a fent említett delegációk külföldi tárgyalásai".

Vagyis újabb két hét csúszással, a március 20-i héten tartják

a ratifikálásról szóló előterjesztés zárószavazását.