Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Nyitókép: NATO

NATO-csatlakozás: a finnek arról beszéltek, mi történik, ha a svédek jóváhagyása késik

Az elnök szerint míg mindenki Törökországra vár, a finn parlament napokon belül dönt. Mindenki az ezt követő időszakra kíváncsi.

Finnország és Svédország "kéz a kézben" közelít a NATO-tagság felé, de a csatlakozás ratifikálása Törökország kezében van - jelentette ki szerdán Sauli Niinistö finn elnök.

Svédország Finnországgal együtt tavaly Ukrajna megtámadása után kérte felvételét a NATO-ba, amit még nem hagyott jóvá minden tagország. Ankara arra hivatkozva, hogy a stockholmi vezetés Törökországban terrorcsoportoknak tekintett szervezetek tagjait bújtatja, egyelőre elzárkózott attól, hogy ratifikálja Svédország NATO-csatlakozását.

"Kéz a kézben haladunk, ami azokat a dolgokat illeti, amelyeket kézben tartunk" - fogalmazott Niinistö hozzátéve, hogy "a ratifikáció nincs a kezükben".

A finn államfő a svéd és norvég miniszterelnökkel közösen tartott sajtókonferencián beszélt a svéd kormány harpsundi nyári rezidenciáján, 125 kilométerre délre Stockholmtól.

Niinistö mindazonáltal megjegyezte, hogy Finnország tovább halad a csatlakozási folyamattal még akkor is, ha Svédország esetében a jóváhagyás késlekedne.

A finn elnök elmondta, hogy alá fogja írni Finnország NATO-csatlakozási kérelméről szóló törvényt, amelyről február 28-án tart szavazást a helsinki törvényhozás.

"Ha Törökország és Magyarország ratifikálja Finnország (csatlakozását), akkor, mint kértük, a NATO tagjaivá válunk" - tette hozzá Niinistö.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×