"A Fővárosi Közgyűlés támogatásával idén áprilistól átláthatóbbá válik a BKK termékkínálata és módosul a repülőtéri vonaljegy ára is. A leggyakrabban használt jegyek és bérletek ára viszont tíz év után továbbra sem emelkednek" – írja a Budapesti Közlekedési Központ sajtóközleményében.

Mint írták, a kedvezőtlen gazdasági környezet, az energiaárak kihívást jelentenek a BKK-nak, ráadásul a Covid és a digitalizáció hatására jelentősen megváltoztak a vásárlási szokások is. Annak érdekében, hogy az elérhető jegy- és bérlettípusok az ügyfelek igényeit jobban tükrözzék, és legalább kis mértékben enyhüljön a forráshiány, a Fővárosi Közgyűlés két változásról döntött mai ülésén.

A BudapestGO applikáció több alkalmi utasot jegyvásárlásra ösztönz.

Ugyanakkor

csökkent a kereslet az átszállójegyre, a metrószakaszjegyre, a hetijegyekre és a kiegészítő heti bérletre.

Sok probléma merült fel az 5/30 BKK napijegy használatával és megfelelő érvényesítésével kapcsolatban. Ezért a társaság egy digitálisan elérhető új termék bevezetésén dolgozik. Ezeket a termékeket április 1-től kivezeti a BKK a kínálatából.

Emelkedik a 100E repülőtéri vonaljegy ára

Mint korábban az Infostarton írtuk, a BKK a növekvő infláció és a gyenge euró-forint árfolyam miatt 1500-ról 2200 forintra emeli a repülőtéri vonaljegy árát 2023. április 1-től. Ez a jegytípus a teljes jegybevétel csupán négy százalékát adja. A BKK 2019-es felmérése szerint a járat utasainak 83 százaléka külföldi, akik csak alkalmi jelleggel használják a társaság szolgáltatásait, így kevésbé érzékenyek a jegy árára. A jellemzően turisták által használt 100E busz új tarifája még az emelést követően is elmarad a nemzetközi viszonylatban vizsgált városok áraitól.

Akkumulátorgyárak

Elvi állásfoglalásban utasította el a Fővárosi Közgyűlés szerdán, hogy a lakosság egyetértése nélkül Budapesten a jövőben akkumulátorgyár épülhessen. A testület Szaniszló Sándor (DK), Horváth Csaba (MSZP), Soproni Tamás (Momentum) és V. Naszályi Márta (Párbeszéd) frakcióvezető közös javaslatára úgy döntött: "nem ért egyet azzal, hogy Budapest közigazgatási területén az érintett lakosságnak - társadalmi részvételiségi folyamat lefolytatását követően kifejezett - egyetértése nélkül akkumulátort vagy annak alkatrészét gyártó vagy összeszerelő üzem vagy telep létesüljön".

Az előterjesztést 17 igennel fogadta el a közgyűlés, a Fidesz-KDNP képviselői és a függetlenek nem szavaztak.

A közgyűlés kimondta, szükségesnek tartja, hogy ilyen üzem csak a természeti erőforrások legnagyobb - a klímaváltozás közép- és hosszútávú hatásait is figyelembe vevő - kíméletével, az elővigyázatosság elvét követve létesülhessen. Továbbá szükségesnek tartják a létesítéssel összefüggő eljárásokban a teljes transzparencia biztosítását, "a nemzetgazdasági szempontból való kiemelés mellőzését".

Amennyiben ezek a feltételek nem valósulnak meg, a közgyűlés nem adja majd hozzájárulását az ilyen üzemek újonnan történő létesítéséhez.

• A napirend vitájában Szaniszló Sándor XVIII. kerületi polgármester azt mondta: az előterjesztés célja, hogy rögzítsék, a főváros területén nemkívánatosak az akkumulátorgyárak. Ha a beruházást a kormány el szeretné indítani, kiemelt kormányzati beruházássá minősítik, és nem foglalkoznak a környezeti kihatásokkal, nem kérdezik meg a lakosságot - fűzte hozzá.
• Wintermantel Zsolt, a fővárosi Fidesz-KDNP frakcióvezetője szerint az előterjesztés "semmi más, mint a politikai játéktér elfoglalása". A benyújtott határozati javaslatok többségéről törvény rendelkezik, így az előterjesztés mit sem ér, hiszen a törvény sokkal erőteljesebb jogforrás - mondta.

Drágulnak a fürdőbelépők

A képviselők elfogadták a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei (BGYH) Zrt. idei üzleti tervét. Ebben a társaság arra számít, hogy a gazdaságot sújtó hatások nem eszkalálódnak, konszolidálódik az energetikai helyzet, az infláció növekedése megáll, nem lesz újabb súlyos járványhullám és a fürdők folyamatosan nyitva tarthatnak. A BGYH üzleti tervében szerepel az is, hogy az árbevételt 16-ról 19 milliárd forintra kívánja növelni és a nem történelmi fürdők belépőjegye 15, a történelmi fürdők belépőjegye 33 százalékkal drágul.

Komposztálástámogatás és tanösvény

Az ülésen döntöttek arról, hogy a Fővárosi Környezetvédelmi Alap felhívására beérkezett 16 pályázatból hetet támogatnak több mint tízmillió forinttal.

A nyertes pályázatok között van a Tétényi-fennsík élőhelyének bemutatása, esővízkezeléssel kapcsolatos pályázat, komposztálástámogatás, szemléletformálás, valamint természetismeretei tanösvény kialakítása az Óbudai-szigeti ártéri erdő területén. Dódity Gabriella (Fidesz-KDNP) megjegyezte, a főváros mintegy 500 milliárdos költségvetéséből egy 10 millió forintos alappal elintézi a környezetvédelmet a városvezetés, amelyet szerinte komolyabban kellene venni.

Pályázat diákoknak

Idén is kiírják a Trambulin Fővárosi Tehetséggondozó ösztöndíjat a hátrányos helyzetű, tehetséges budapesti középiskolásoknak. Az ösztöndíjra április közepéig jelentkezhetnek a 10-12. osztályos, legalább 3,7-es tanulmányi átlagú diákok, akik családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a 142 ezer 500 forintot.

A pályázaton 250 diák nyerhet havi 20 ezer forint támogatást. A közgyűlés egyúttal bővítette a programban résztvevő iskolák körét, a 62 meglévő partner mellé további 11 csatlakozott.

Közterületnevek

A közgyűlés határozott két közterület-elnevezésről is: a XII. kerület észlelte, hogy bár már 1985-ben döntött a fővárosi tanács a Diana köz elnevezéséről, amelyet használnak is, nem vezették át a nyilvántartásban, így a közgyűlés most megerősítette, hogy a közterület neve Diana köz, és ezt a nevet kapta a köz eddig névtelen folytatása is. A XX. kerületben a nyilvántartásban Vereckei utcaként szereplő közterület nevét a jelenleg is használt Verecke utcára pontosították.